Remsey Jenő
| Remsey Jenő | |
| Született | Remsey Jenő György 1885. november 2.[1][2] Nagykőrös |
| Elhunyt | 1980. július 26. (94 évesen) Szentendre |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) magyar festő, grafikus, lapszerkesztő, író.
Életpályája
[szerkesztés]Középiskoláit Budapesten végezte, majd 1905–1909 között tisztviselőként dolgozott, és az Iparrajziskolában folytatott művészeti tanulmányokat. Első munkáin Rippl-Rónai József hatása látható. Akseli Gallen-Kallela finn festőművész támogatásával három éves állami ösztöndíjat kapott. 1909–1914 között a Gödöllői művésztelepen dolgozott, ahol Körösfői-Kriesch Aladár irányításával biblikus témákat és a magyar mondavilág témakörét elevenítette meg. 1909-ben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete tagjai lett. 1911-ben és 1914-ben Münchenben volt tanulmányúton. 1921–1940 között három verseskötete és néhány színműve is megjelent. 1924-ben létrehozta a Spirituális Művészek Társaságát. 1932-ben megalapította a Spirituális Művészek Szövetségének lapját, melyet 1935-ben betiltottak. 1937–1941 között a katolikus és szabadelvű polgári sajtóorgánum, a Nemzeti Figyelő munkatársa lett. 1942–1943 között festette a Lónyai utcai református főgimnázium dísztermének freskóját, A magyar reformáció szellemtörténetét. 1954-ben a Szinyei Alkotóközösség tagja lett. 1960-ban a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének tagja lett.
Családja
[szerkesztés]1912-ben házasságot kötött Frey Vilma (1886–1973)[3] rajztanárral. Négy gyermekük született:
- Remsey Ágnes (1915–2010) bábtervező[4]
- Remsey Iván (1921–2006) színházalapító, festőművész[5]
- Remsey Gábor (1925–1999) színháztulajdonos, grafikus, zeneszerző[6]
- Remsey András (1929–2011) színháztulajdonos[7]
Nővére Remsey Gizella színésznő volt.
Művei
[szerkesztés]- Rózsaffy Dezső arcképe (1909)
- A művész feleségének portréja (1910)
- Vadászat a csodaszarvasra (1910)
- Dunaparti részlet (1913)
- Kórus (1943)
- Páholyban (1947)
- Mária eljegyzése
- Krisztus kiűzi a kufárokat
- Attila-monda
- Szentendrei táj
Egyéni kiállításai
[szerkesztés]Díjai
[szerkesztés]- Benczúr-díj (1945)
- Gödöllő díszpolgára (1977)[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 21.)
- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Díszpolgárok. Gödöllői Hírek online. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Hung-Art.hu
- Artportal.hu Archiválva 2020. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona (Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937)
- Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999–2001. ISBN 963-8477-43-1
- Magyar művészeti kislexikon. Főszerkesztő: Körber Ágnes (Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002)
- Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György (Szeged, 1988)
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Művészeti kislexikon. Szerk. Lajta Edit. Budapest: Akadémiai. 1973. 687. o. ISBN 9630515245
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Pipics Zoltán: Száz magyar festő (Budapest, Sz. István Társulat, 1943)
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1
- Varga István: Híressé vált nagykőrösiek. = Az Arany János Társaság Évkönyve XXIII. (1992-1999). Nagykőrös, 1999. Pende-Print Nyomdaipari Kft.
