Reindl Román
Reindl Román (Th. dr. Roman Reindl); (Szepesváralja, 1852. február 26. – Szete, 1923. március 8.)[1] plébános, a teológia és kánonjog doktora, egyháztörténész, publicista.
Életpályája
[szerkesztés]Középiskoláit több helyen, a bölcseletet Esztergomban, a teológiát Bécsben végezte. 1877. július 1-jén szentelték pappá. Káplán volt Garamszentbenedeken, Budapesten a Teréz- és Erzsébetvárosban, 1888-ban plébános Nagykereskényben, 1894-ben Csekén (Bars vármegye), hol később működött. Szerkesztette a Hazánk és külföld jelesebb szónoklatai című egyházi havi folyóiratot 1887. áprilistól, de csak rövid ideig.
Cikkei
[szerkesztés]Cikkei közül a Magyar Koronában (1879. 266–268. sz. A Garam melletti Szent Benedek apátságának rövid története); a Religióban (1880. II. A tanmonopolium, 1882. I. Van-e különbség az ünnepélyes és az egyszerű fogadalom közt és ha van, miben áll az, tekintve az elméletet és gyakorlatot? 1886. I. a gyóntató mint bíró, tanító és orvos); a Magyar Államban (1883. 291–295., 298., 301. sz. Vallásoktatás és a közös iskola).
Munkái
[szerkesztés]- A lelkipásztorkodás gyakorlati vezérfonala. Budapest, 1886.
- Igaz-e, hogy dr. Luther Márton felakasztotta magát? Vagy Luther Márton kedélyállapota, életének végperczei és halála. Ugyanott, 1891. [2]
- A kath. anyaszentegyház szentelményei. Ugyanott, 1896.
Források
[szerkesztés]- Honti Lapok (2012. június)
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. [1]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- M. Sion 1886. 842. l.
- M. Könyvészet 1886. 1891.
- Kiszlingstein könyvészete.
- Zellinger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 430. l.
- Pallas Nagy Lexikona XIV. 461. l.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://hu.sahy.sk/download_file_f.php?id=282890
- ↑ "Reindl Román nagykereskényi plébános is már 1891-ben külön füzetben tárgyalta : „Igaz-e, hogy Luther Márton felakasztotta magát? " És „eredeti okmányok alapján " felelt igenlőleg. A zárdák is ezt így tanították." - D. Payr Sándor: Luther és a magyarok.(1930) https://medit.lutheran.hu/files/1_Payr_06_Luther_1930.pdf