Regéczi József
| Regéczi József | |
 | |
| Született | 1851. február 6.[1] Kassa[2] |
| Elhunyt | 1895. március 21. (44 évesen)[1] Nagyszombat[2] |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Regéczi József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Regéczi József (Regéczy) (Kassa, 1851. február 6. – Nagyszombat, 1895. március 21.) királyi katolikus tanítóképző intézeti igazgató, író, újságíró.
Élete
[szerkesztés]Szegény iparos szülők gyermeke. Szülővárosában 1870-ben végezte a főgimnáziumot; ekkor a kegyes tanítórendbe lépett; a novíciátusban töltött egy év után rendkormánya Privigyére küldte a népiskola I. és II. osztályába tanítónak. A szerzetből 1872-ben kilépett; egy évig önkéntes, azután a kassai törvényszéknél napidíjas írnok lett. 1874-ben Róth Károly tábornokhoz Zélére (Nyitra megye) ment nevelőnek. Itt három évet töltött és szorgalommal tanulta a természettudományokat. 1877-ben a nagyszombati királyi tanítóképző intézetben képesítő vizsgálatott tett és 1877. szeptember 19-én ugyanazon intézetnél tanár, 1884. november 4-én igazgató-tanár lett.
Írásai
[szerkesztés]Cikkei a Nagyszombati Hetilapban, melynek 1878-től főmunkatársa (1878. a nőnevelésről, 1879. A fekete ország, Stanley és Rholfs kutatásai nyomán; 1883-1884. Peschel Oszkár Völkerkundéjéből); a M. Gaeaban (1881. Az etnographia fogalma és feladata); a Magyar Vidékben (Pápa, 1881. A Daltonismus); munkatársa volt a Pozsonyvidéki Lapoknak 1878-80-ig; az Ált. Tanügyi Közlönyben (Arad, 1882. A földleírás tanítása a népiskolában); az Új Magyar Sionban (1882. Könyvism.); a Tájékozóban (1883. Az iskolaszékekről); a Népiskolai Tanügyben (1884-85. Az iskolai felügyeletről, Számtani tanításunk reformjához, Tanítóegyesületeink teendői, tanitóképzésünk akadályai); a Közoktatásban (1883. Pestalozzi törekvéseinek lényege a tanítás módjának javítása körül, 1884. Dr. Kármán és a logika); a Majer István jubileumára kiadott Emlékkönyben (Nagyszombat, 1886. A néptanító önképzéséről, különös tekintettel az általános műveltségre).
Munkái
[szerkesztés]- A népiskolai felügyeletről. Tanulmány. Eger, 1886 (különnyomat az egri Népiskolai Tanügyből)
- Herbart Ján. Frigyes. Bpest, 1888 (Paed. Blutarch III.)
- A Herbart-iskola nevelési elveinek története, kritikája és alkalmazása. Első rész. Herbart és követői. Nagyszombat, 1889
Szerkesztette és kiadta a Kalauz a népiskolai nevelőoktatás terén cz. kath. paedagogiai folyóiratot Nagyszombatban 1887-től 1892-ig.
Álneve és jegyei
[szerkesztés]Karsay, x (a Nagyszombati Hetilapban) és x-y.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 25.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Simon Béla: A népiskolai tanfelügyelet. Magyar Paedagogiai Szemle, VIII. évf. 5. sz. (1887) 129−132. o. Hozzáférés: 2022. szeptember 13.
További információk
[szerkesztés]- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub