Ravensthorpe
| Ravensthorpe | |
 | |
| Ravensthorpe közösségi ház | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztrália |
| Állam | Nyugat-Ausztrália |
| Irányítószám | 6346 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 350 fő (2021. aug. 10.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 232 m |
| Terület | 2542,7 km² |
| Időzóna | AWST (UTC+8) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 d. sz. 33° 34′ 59″, k. h. 120° 02′ 56″33.583100°S 120.049000°EKoordináták: d. sz. 33° 34′ 59″, k. h. 120° 02′ 56″33.583100°S 120.049000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ravensthorpe témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ravensthorpe város Ausztráliában, Perthtől 541 kilométernyire délkeletre, 40 kilométernyire Nyugat-Ausztrália déli partvidékétől. Ravensthorpe kistérség székhelye. A 2006-os népszámlálási adatok alapján 438 fő él itt.[2]
Története
[szerkesztés]1848-ban John Septimus Roe főfelügyelő a terület felügyeletét végezte, számos környékbeli földrajzi helyet nevezett el, többek közt a Ravensthorpe-hegységet is, amelyről a várost később elnevezték. A területen legelőször a Dunn testvérek laktak 1868-ban.[3] A Dunn testvérek 1871-ben juhtenyésztésbe fogtak a vidéken. földterületi támogatást kaptak 1873-ban, amely 10010 hektáros terület volt.[4]
James Dunn aranyat fedezett fel az Annabell Creeknél és a kormánytól engedélyt kapott a kitermelésre. A további jövedelmező felfedezések népességrobbanáshoz vezetett. A népesség 1901-re 1000 fő fölé emelkedett, ezért a kormány hivatalosan is elismerte Ravensthorpe települést.[5][6] A kormány egy réz- és aranykohót hozott létre a várostól, mintegy 2 kilométernyire délkeletre 1906-ban. A termelés csúcspontján több, mint 120 ember dolgozott az öntödében, amely ma elhagyatottan áll és körülötte találhatóak a termelés során kiszűrt anyagokból felhalmozott meddőhányók.
A vidéken tovább folytatódott 1909-ig a népesség emelkedése, amikor már elérte a 3000 főt. A virágkor azonban nem tartott sokáig, mivel az első világháború során adókat vetettek ki a bányákra, amelyek 1918-ban be is zártak a környéken.
A Western Australian Government Railways egyik elszigetelt ága épült meg Ravensthorpe és Hopetoun közt. A háború után a településen csak a farmgazdálkodás maradt meg, mint a gazdaság egyetlen túlélő ágazata. A nagy gazdasági világválságot követően a mezőgazdasági termelés növekedésnek indult.
A ravensthorpe-i nikkelbánya
[szerkesztés]A BHP Billiton bányavállalat 2002-ben egy megvalósíthatósági tanulmány kivitelezésébe kezdett, amelynek során egy nikkel- és kobaltbányát nyitottak, illetve egy gyárüzem kiépítése is megkezdődött a várostól 35 kilométernyire keletre.[7] A tanulmányt jóváhagyták, majd az építkezés röviddel ezután el is kezdődött 2004-ben. A gyár a Ravensthorpe Nickel Project néven híresült el, amelynek próbaüzeme 2007 októberében volt.[8] A gyár hivatalosan 2008 óta működik.[9]
2009 januárjában a BHP Billiton vállalat bejelentette, hogy leállítják a Ravensthorpe melletti üzemet és a bányászatot a nikkel világpiaci árának esése miatt, amelyet a gazdasági válság okozott. A döntés miatt 1800 munkahely szűnt meg és komoly következményei voltak a város gazdaságára.[10]
2009 decemberében a vállalat eladta a bányát a torontói székhelyű First Quantumnak 340 millió amerikai dollárért.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Ravensthorpe című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.abs.gov.au/census/find-census-data/quickstats/2021/UCL522056
- ↑ Australian Bureau of Statistics: Ravensthorpe. 2006 Census QuickStats, 2007. október 25. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
- ↑ Welcome to the Shire of Ravensthorpe, 2008. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
- ↑ „The Age - Ravensthorpe”, 2004. február 8. (Hozzáférés: 2008. szeptember 15.)
- ↑ http://www0.landgate.wa.gov.au/maps-and-imagery/wa-geographic-names/name-history/historical-town-names#R
- ↑ Western Australian Government Gazette, file 6158/00, 9 January 1901, p.195.
- ↑ BHP Sustainability Report - Relationship building, 2005. [2008. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
- ↑ BHP Billiton - Nickel West, 2008. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
- ↑ „Sydney Morning Herald - BHP ready for laterite challenge”, The Sydney Morning Herald, 2013. január 7. (Hozzáférés: 2008. szeptember 15.)
- ↑ Tasker, Sarah-Jane. „Mining job losses escalate as BHP Billiton cuts 6000”, 'The Australian', 2009. január 21.. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. január 31.)
