Ranschburg Viktor

Ranschburg Viktor
Született	1862. augusztus 8. Győr
Elhunyt	1930. augusztus 20. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Ranschburg Salamon
Foglalkozása	kiadó szakíró
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Ranschburg Viktor (Győr, 1862. augusztus 8. – Budapest, 1930. augusztus 20.) az Athenaeum Rt. igazgatója, szakíró, Ranschburg Salamon rabbi fia és Ranschburg Pál idegorvos bátyja.

Élete

Szülővárosában bencések főgimnáziumát 1880-ban végezte el. Ezután Németországba ment, ahol a frankfurti I. Baer & Co. cégnél négy évig a könyvkereskedés ismereteit elsajátította. Visszatért 1884 augusztusában és a Révai testvérek, később Révai Leó cég üzletvezetője lett. 1900-ban felvették a Március szabadkőműves páholyba. Ugyanebben az évben két francia (magyar vonatkozású) kiadványáért a francia kormány Officier de l'Académie Française kitüntetésében részesült. 1901-ben a lipcsei nemzetközi kiadói kongresszuson a magyar könyvkereskedelmet képviselte mint a Magyar Könyvkereskedők Egyletének főtitkára.

1901. május 1-jén Emich Gusztáv felhívására elvállalta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. könyvkiadó-hivatalának vezetését. Ezen állásában részt vett a Szilágyi Sándor által szerkesztett tízkötetes A magyar nemzet történetének és a Beöthy Zsolt által szerkesztett Képes irodalomtörténetnek a létesítésében. 1902-ben az Athenaeum Rt. helyettes igazgatója, 1903 augusztusában pedig annak egyik ügyvivő igazgatója lett. Részt vett a 12 kötetre tervezett Műveltség Könyvtára szerkesztésében. Később a Pantheon könyvkiadó vállalat élén állt. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesületének sokáig titkára, majd főtitkára, 1906-tól 1919-ig pedig elnökhelyettese volt. Az egyesület közlönyébe, a Corvinába magas színvonalon álló cikkeket írt. Irodalmi munkásságának legfőbb tárgya a szerzői és kiadói jog. Az 1913. évi Budapesten megtartott nemzetközi kiadói kongresszust ő készítette elő.

Cikke a Corvinában (1897. 10. sz. A hirlapok könyvhirdetései); a Magyar Kritikában (1900. 8. sz. A magyar könyvkereskedelem helyzete és szerepe).

Munkái

• Mikép fokozható a könyvárúsi sarjadék szellemi tehetsége és mikép javítható ezzel kapcsolatban a könyvkereskedői segédek anyagi helyzete. Pályamunka. Bpest, 1885.
• A könyvárús műveltsége. Pályadíjat nyert munkálat. Ehhez járul: Bíráló jelentés Gombási Imrétől. Uo. 1887. (Előbb a Corvinában).
• A szerzői jog nemzetközi védelmére alkotott berni egyezmény, vonatkozással Magyarországra. Uo. 1901. (Ism. M. Könyv-Szemle, Vasárnapi Ujság 48. sz.).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [1]
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves Páholyok Budapesten. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7