Rakétaindítások a Hold felszínéről

Mindmáig 12 alkalommal szállt fel űreszköz a Hold felszínéről. Ezen indítások két fő ok köré csoportosulnak, az egyik ilyen az űrtechnológiai célból végrehajtott repülés, a másik kézzelfoghatóbb, szállítás a Hold felszínéről a Föld felszínére. Ezek lehetnek holdkőzet minták, vagy a holdexpedíció tagjai. Miután a Hold gravitációja lényegesen kisebb mint a Földé, ezért kevesebb energiabefektetéssel lehet végrehajtani az űrhajó vagy az űrszonda fellövését a holdfelszínről.

Négy program során történt ilyen esemény, először a Surveyor-program alatt, viszont az első ilyen alkalom nem volt eltervezve. A Surveyor-3 holdszonda leszállása során egy számítógépes hiba következtében nem történt meg a hajtómű lekapcsolása 40 méter magasan, emiatt talajt érés után visszaugrott 10 méterre, amit 2 újabb kisebb huppanás követett. A Surveyor-6 szondánál viszont tervezett volt a hajtómű 2,5 másodperces működtetése. Mind a hat sikeres Apollo expedíció alkalmával a holdkomp visszatérő moduljában szálltak fel és tértek vissza a Hold körüli pályán tartózkodó parancsnoki modulhoz az űrhajósok. Ezen kívül három sikeres mintavevő és szállító űrlaboratóriumot lőtt fel a Szovjetunió a Luna-program keretében. A legutóbbi indítás a kínai Csang-o–5 mintavételi misszió alatt történt.

Az indítások kronológiája

Űreszköz	Ország	Az indítás dátuma	Megjegyzés
Surveyor–3	Amerikai Egyesült Államok	1967. április 20.	A fedélzeti számítógép hibája miatt a hajtómű talajt érés után is működött.
Surveyor–6	Amerikai Egyesült Államok	1967. november 17.	Űrtechnológiai kísérlet, 2,5 másodperces hajtómű működtetés.
Apollo–11 holdkomp AM	Amerikai Egyesült Államok	1969. július 21.	Az első holdra szállás visszatérő egysége.
Apollo–12 holdkomp AM	Amerikai Egyesült Államok	1969. november 20.	A második holdra szállás visszatérő egysége.
Luna–16 visszatérő egység	Szovjetunió	1970. szeptember 21.	Az első sikeres automatikus mintavétel, és Földre juttatás.
Apollo–14 holdkomp AM	Amerikai Egyesült Államok	1971. február 6.	A harmadik emberes holdexpedíció visszatérő egysége.
Apollo–15 holdkomp AM	Amerikai Egyesült Államok	1971. augusztus 2.	A negyedik emberes holdexpedíció visszatérő egysége.
Luna–20 visszatérő egység	Szovjetunió	1972. február 22.	Holdminta eljuttatása a Földre.
Apollo–16 holdkomp AM	Amerikai Egyesült Államok	1972. április 24.	Az 5. holdexpedíció hazajuttatása.
Apollo–17 holdkomp AM	Amerikai Egyesült Államok	1972. december 14.	A 6. holdexpedíció hazajuttatása.
Luna–24 visszatérő egység	Szovjetunió	1976. augusztus 19.	Máig utolsó szovjet mintaszállítás.
Csang-o–5 visszatérő egység	Kína	2020. december 3.	Máig utolsó Hold-Föld mintaszállítás.

Jegyzetek

További 3 olyan eset történt még, hogy más égitest felszínéről űreszköz szálljon fel: a japán Hayabusa szonda hajtott végre le és felszállást a 25143 Itokawa kisbolygón, továbbá a Hayabusa-2 és az OSIRIS-REx missziók mintavételi manőverei.

Külső hivatkozások

• Apollo lunar module
• Surveyor program
• Luna Ye-8-5
• [1]