Rajczi Rezső
| Rajczi Rezső | |
.jpg) | |
| Született | 1886. július 6. Debrecen |
| Elhunyt | 1920. január 22. (33 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | tüdőbetegség |
| Sírhelye | Farkasréti temető (2-3-129) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rajczi Rezső témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rajczi/Rajczy Rezső (Rajczi Rudolf Kálmán)[2] (Debrecen, 1886. július 6.[3] – Budapest, 1920. január 22.[2]) magyar vasúti tisztviselő, eszperantista és szocialista aktivista.
Életpályája
[szerkesztés]Családja, korai évek
[szerkesztés]Rajczy Vilmos (1845–1905)[4] és Wagner Ilka/Vágner Ilma[2] ötödik gyermeke volt. Apai nagyapja énekelni kezdett Ráckevén, anyai nagyapja Szendrőn. Apja az első között dolgozott a Magyar Állami Vasutaknál. Apja 1873-ban Losoncon dolgozott vasúti tisztként. Később édesapja különböző helyszíneken dolgozott Észak-Magyarországon, majd Debrecenben.
Rajczi Rezső a debreceni általános iskolába járt, majd középiskolába járt. Az intézetbe 102 fiatal íratkozott be, a magas elvárások miatt csak 22 fejezte be. Tóth Árpád és Térey Sándor osztálytársa volt.
Rajczi beszélt franciául, németül, de közvetlen a diploma megszerzése után egy középiskolában, Kisújszálláson latin nyelvvizsgát tett.
1904. szeptemberében a Debreceni Jogi Akadémián tanult, amelyet 1905 őszén a Kolozsvári Tudományegyetem jogi és államtudományi tanszékén folytatott. 1910 tavaszán doktorált, ügyvéd lett a Debreceni Állami Vasutaknál.
Egy lelkes eszperantista
[szerkesztés]1905-ben egyidejűleg lett eszperantista és vegetáriánus.
1906. februárjában két eszperantó osztálytársával alapította a debreceni ügyvédi iskola eszpreantó szervezetének tagjait, tanfolyamokat vezetett fiatalok számára. Sok éven keresztül életre keltette az E-mozgalmat Debrecenben. Rajczi 1907 tavaszától kezdve együttműködött a Magyar Eszperantó Egyesület 'Esperanto' kiadványával. Első eszperantó verse, a Vágy, valószínűleg az első eszperantó vers Magyarországon.
1913 tavaszán Budapestre költözött. Ebben az évben részt vett az Egyesült Királyságban, Berne-ben szónokversenyen.
Vegetáriánus
[szerkesztés]1914-től a Magyar Vegetáriánus Egyesület (Magyarországi Vegetáriánus Egyesület) titkára, az Eszperantó Vegetáriánusok Nemzetközi Ligája titkára volt.
Felesége – Rajczi Rezsőné – írta a Húsmentes Reform Szakácskönyv című könyvet, amelyet először 1916-ban tettek közzé, a negyedik kiadás pedig 1990-ben jelent meg. A magyar nyelvű könyv ma (2018) is antik boltokban megvásárolható.
Szocialista aktivista
[szerkesztés]Az 1919-es Magyar Tanács előtti politikai életben tevékenykedett. 1908-ban, Debrecenben eszperantó tanfolyamot szervezett építőipari munkások számára. 1913-ban, Budapesten megismerkedett a szociáldemokrata mozgalommal, és Landler Jenő barátja lett.
1913-ban lett a Magyar Eszperantó Munkavállalók Egyesületének (Magyarországi Eszperantó Munkások Egyesülete) társalapítója.
Az első világháború alatt (1914–1918) háborúellenes akciókat végzett.
1919 februárjában a Kommunisták Magyarországi Pártja illegális központi bizottságának tagja volt, a jogi központi bizottság letartóztatását követően. A Tanácsköztársaságban a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság Gyermekvédelmi Osztályának vezetőjeként és a kormány alkoholellenes tanácsának elnökeként szolgált. Tagja volt az 500 fős Központi Budapesti Munkavállalók és Katonák Tanácsának is. A Nemzetközi Nyelvi Propaganda Bizottság tiszteletbeli elnöke lett. Lefordította Nyikolaj Buharin füzeteit is.
Halála és emlékezete
[szerkesztés]
A Tanácsköztársaság 1919 augusztusában történt bukása után 1919. szeptember 4-én letartóztatták politikai tevékenysége miatt, tüdőbeteg lett, amely miatt egy tízhetes kórházi betegség után, 1920. január 22-én meghalt. Két gyermeke volt.
Magyarország kommunista korszakában (1948–1989) a kommunista párt mártírjaként emlékeznek rá. 1971-ben Budapest VI. kerületében emléktáblát avattak tiszteletére.
Sírja a Farkasréti temetőben található (2-3-129).
Műfordítása
[szerkesztés]- Nicholas Bukharin: Az imperializmus diktaturájától proletárdiktaturáig (1919)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ a b c Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 316/1920. folyószám alatt.
- ↑ Debreceni r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 180/1886. folyószám. Familysearch.org
- ↑ Édesapja gyászjelentése
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rezső Rajczi című eszperantó Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Enciklopedio de esperanto I-II. Szerkesztette: Kökény Lajos és Bleier Vilmos. Literatura Mondo, Budapest, 1933. (eszperantóul)
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás, Budapest, 1938-1939.