Radó István (filmújságíró)
| Radó István | |
| Született | 1891. július 24.[1] Kisvárda[1] |
| Elhunyt | 1972. augusztus 12. (81 évesen)[1] Budapest VIII. kerülete[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Halál oka | tüdőrák |
| Sírhelye | Farkasréti temető (N-2720. fülke)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Radó István (Jekisziel Zise) (Kisvárda, 1891. július 24.[4] – Budapest, 1972. augusztus 12.)[5] gyártásvezető, producer, filmújságíró, dramaturg; a magyar filmújságírás egyik úttörője.
Életpályája
[szerkesztés]A Budapesti Tudományegyetemen jogot tanult. Újságíró lett; pályáját a Nap munkatársaként kezdte. 1912-ben Lenkei Zsigmonddal közösen megalapította a Mozivilág című lapot. A Tanácsköztársaság idején (1918) a magyar mozik szocializálását irányította. 1919-ben rövid időre internálták. 1920-ban Lányi Viktorral és Held Alberttel együtt szerkesztette A 25 év mozi című kiadványt. 1922-ben részt vett a Magyar Filmklub megalapításában; 1933-ig titkára, illetve főtitkára volt. 1927–1940 között a Metro-Goldwyn-Mayer filmvállalat budapesti dramaturgja volt. 1937–1939 között a Prizma Film Kft. társtulajdonosa és vezetője volt. Munkatársa volt az 1942-ben megjelent első magyar filmlexikonnak. 1942-ben ismét internálták. 1944-ben – még illegális körülmények között – megalakította Horváth Árpáddal, Gaál Bélával, Angyal Lászlóval a filmesek szakszervezetét; melynek egy ideig főtitkára volt. 1945 után fontos szerepe volt a filmipari dolgozók szakszervezetében. 1945–1948 között szerkesztette a Moziélet és az Új Film lapokat. 1948-ban nyugdíjba vonult.
Szerkesztette a Mozgófénykép Híradót, a Mozi és Filmet és a Pesti Mozit s dolgozott a 8 Órai Újság és a Budapesti Hírlap kritikusaként. Kiadta a Magyar Mozisok Zsebkönyvét, a Filmcompass évkönyveket. Cikkei jelentek meg a Magyar Nemzetben.
Családja
[szerkesztés]Szülei: dr. Radó (Rosenblüth) Lajos ügyvéd és Vadász (Weinberger) Mária voltak. Testvére B. Radó Lili (1896–1977) író, költő, műfordító volt. 1916. augusztus 4-én, Budapesten házasságot kötött Mischik Erzsébettel.[6] Két fiuk született: Radó László (1915–1942) segédrendező, filmújságíró és ifj. Radó István (1920–?) filmújságíró, grafikus. 1967-ben Stein Edit lett a felesége.
Sírja a Farkasréti temetőben található (601("N")-2720).[7]
Művei
[szerkesztés]- Mesélés (1911)
- Hindenburg (1915)
- A magyar film, 1919 (1959)
Filmjei
[szerkesztés]Gyártásvezetőként
[szerkesztés]- Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935)
- Tisztelet a kivételnek (1936)
- Fizessen, nagysád! (1937)
- Úrilány szobát keres (1937)
Producerként
[szerkesztés]- Címzett ismeretlen (1935)
- Úrilány szobát keres (1937, Guttmann Manóval)
- Álomsárkány (1938-1939)
Könyv
[szerkesztés]- Egy filmdramaturg emlékei; vál., bev., szerk. Buza Péter; MMA, Bp., 2020
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. október 30.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ A kisvárdai izr. egyházközség születési anyakönyve, 49/1891. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2196/1972. folyószám alatt.
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 759/1916. folyószám alatt.
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Hangosfilm.hu
- Nemzeti Örökség Intézete
További információk
[szerkesztés]- Meghalt Radó István újságíró (Magyar Nemzet, 1972. aug. 15.)
- Film kislexikon. Szerkesztette: Ábel Péter. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937]
- Magyar filmlexikon. Szerkesztette: Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005
- Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006