Récse

Récse (Rača)
Récse látképe
Récse címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Pozsonyi
Járás	Pozsonyi III.
Rang	község
Első írásos említés	1245
Polgármester	Peter Pilinský
Irányítószám	831 06
Körzethívószám	02
Forgalmi rendszám	BA BL BT
Népesség
Teljes népesség	25 733 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	831 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	148 m
Terület	23,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 13′, k. h. 17° 09′48.21666667, 17.15
Récse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Récse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Récse (szlovákul Rača, korábban Račistorf, németül Ratzersdorf) Pozsony város része, a Pozsonyi kerület Pozsonyi III. járásában. Főként szőlőtermesztéséről és borairól híres.

Fekvése

Pozsony központjától 10 km-re északkeletre, a Kis-Kárpátok keleti lábánál fekszik.

Története

A récsei plébániatemplom

A területén állt legkorábbi települést a 8. században alapították. A tatárjárás után az elpusztult lakosság helyére németeket telepítettek ide. A település első említése 1245-ből "Reche" néven egy királyi adománylevélből származik. Már ekkor is szőlőtermelő község volt. Területén őrtorony állt, mely a pozsonyi várhoz tartozott. A 16. században délről a török elől menekülő horvátok telepedtek le itt. 1647-től nemesi kiváltságokkal rendelkező mezőváros, amely első kiváltságait még III. Andrástól kapta, aki felmentette a pozsonyi szőlőtermelőket az adózás alól.

Vályi András szerint "RÉCSE. Ratzersdorf. Elegyes Mezőváros Pozsony Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, mások is, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Pozsonyhoz 1 mértföldnyire. Leginkább híres, és egésséges bora nevezetesíti, melly a’ külső országokban is kedves; határja középszerű, vagyonnyai is, eladásra jó módgyok van"

Fényes Elek szerint "Récse, (Ratzersdorf, Rathsdorf), népes tót-német m. v., Poson vmegyében, Posonhoz északra 1 órányira, a szőlőtőkékkel, erdőkkel boritott Kárpáthegy tövében. Lakosai kik 1528 k., 413 evang., 96 zsidókra mennek, többnyire szőlőmivelésből, gyümölcs termesztésből, mesterségekből, résziben való aratásból táplálják magokat. Szántóföldje jó ugyan, de felette kevés. Legelője a népességhez igen szűk; ellenben szőlőhegye tágas s igen nevezetes jóságu bort terem. Szine ennek fejér, ize kellemetes, erős, zamatja sok. Sajnálni lehet azonban, hogy egy időtől fogva ez igen jó bornak arány szerént nem lévén becse, a récsiek is mint posoniak, kevés bort termő, de jó fajtáju tőkéiket kivágják; s helyette sok de csekély bort adó tőkéket választanak. A szőlőmivelés után fő helyt foglal el a gyümölcs termesztés, mert gyümölcsével, melly édességéért, jó izéért nagyon kerestetik, Posonban eleven kereskedést űznek; kiváltképen cseresnyéjük, baraczkjok, spanyolmegyjök, téli almájok, gesztenyéjök kicsin szemü ugyan, de édes izeik miatt nagyon kapós. F. u. hg Pálffy és számos curialisták."

1946-ban csatolták Pozsonyhoz.

Népessége

Récsei utcarészlet

1910-ben 4595 lakosából 3041 szlovák, 875 német és 650 magyar volt.
2011-ben 19 679 lakosából 17 933 szlovák, 392 magyar és 264 cseh volt.

Nevezetességei

• Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt gótikus római katolikus templomát 1306-ban már említik.
• A modern stílusú Szent Sebestyén-székesegyház a szlovák Katonai ordinariátus székesegyháza.
• Andrej Hlinka szobrát 2009. szeptember 22-én avatták fel.

További információk

• Récse városrész honlapja
• Községinfó
• Récse Szlovákia térképén

Források

• Podolák, J. 1989: Rača. Bratislava
• Havlovič, Ľ 2002: Rača - Z dejín a pamiatok obce. Bratislava
• Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest