RAPPAM

A RAPPAM (Rapid Assessment and Prioritization of Protected Area Management) egy gyors értékelési módszer, amivel meg lehet állapítani, hogy az adott védett területen milyen hatékonysággal működik a természetvédelem. Ezt a WWF fejlesztette ki 1999 és 2002 közt.

A természetvédelem hatékonyságának értékelése

A természetvédelmi kezelési hatékonyság értékelése arról szól, hogy milyen jól kezelik a védett területet. Ez, elsősorban a védendő értékek és a kitűzött célok kezelésének mértékében jelenik meg. Négy fő szándék vezérli az értékelést:

• a változó környezetre való hatásos és hatékony kezelési reagálás;
• részvétel a hatékony erőforrás elosztásban;
• a felelősség és áttekinthetőség elősegítése;
• közösségek bevonásának segítése a védett területek értékeinek támogatása érdekében.

Az értékelés a fent említetteken kívül elősegítheti a kommunikációt és hatékony együttműködést a különféle résztvevők, érintettek közt.

A módszerről

A védett területek biztosítják a biológiai sokféleségnek, az ökoszisztéma és az ökoszisztéma szolgáltatások épségének egészséges működését, a földtudományi és táji értékek fennmaradását. Jelenleg a Föld felszínének kb. 12%-a áll természeti oltalom alatt, és ez az arány gyorsan növekszik a tengeri területeken is. A védett területek értékeinek megőrzésének maximalizálása érdekében szükség van a döntéshozóknak, terület kezelőinek információkra. Ilyen például a kezelés erősségei és gyengeségei, illetve milyen veszélyekkel, problémákkal kell szembe nézniük. A kezelés hatékonyságának értékelése segít megvalósítani és tökéletesíteni a kezelési stratégiákat, tökéletesíti a tervezést és a prioritások megfogalmazását. Ezért néhány szervezet kidolgozott olyan módszereket, amivel rendszeresen lehet értékelni a védett területek kezelésének hatékonyságát. Ma már több, mint 40 módszer, több, mint 6300 értékelési munka készült, több, mint 100 országból. A leggyakrabban alkalmazott módszer a RAPPAM. A sikere abban rejlik, hogy gyorsan és egyszerűen alkalmazható a védett területeken a fő veszélyek, hatások, kimenetek azonosítására, ami ország, régió vagy ökorégió szintre vonatkozhat. Így:

• azonosítja a kezelés erősségeit, gyengeségeit;
• elemzi a különféle veszélyek és terhelések megoszlását, gyakoriságát, komolyságát, nagyságát;
• azonosítja a terület magas ökológiai, társadalmi fontosságát;
• jelzi a természetvédelmi feladatok sürgősségét és prioritásait;
• segít kifejleszteni a megfelelő beavatkozást.

Általában akkor a leghatékonyabb és legalaposabb ez a módszer ha közös műhelymunkában (workshop) végzik ezt. Ebbe a közös munkába be kell vonni a terület kezelőit, az adott minisztérium vagy hatóság illetékeseit, a terepen dolgozó szakembereket, a területen élőket és jobb esetben a civil szervezeteket is. Ennek a munkának 5 fő lépése van, mégpedig a következők:

• meg kell határozni az értékelés tárgyát, hatáskörét,
• a megfelelő információk begyűjtése,
• a RAPPAM kérdőív kitöltése,
• elemezni a tényeket,
• megfogalmazni a javaslatokat és a következő lépéseket.

A védett területek sokfélesége – különféle értékek, eltérő rendszerek és kultúrák – miatt nem lehet az értékelési eljárást sablonosítani. Ezért van az, hogy a nemzetközi szervezetek is csak egy keretet adnak az értékeléshez, amit helyi viszonyokhoz kell aztán igazítani. A hatékony kezelés megvalósítása sok összetevőből áll: megfelelő célkitűzések és vezetési rendszer, kielégítő erőforrások, megfelelő kezelési stratégiák és a folyamatok időszerű végrehajtása. A kezelés hatékonyságának elemzése, értékelése nem képes minden körülményt és feltételt magában foglalni. Így, ami egyik helyen (rendszerben) nyilvánvaló az a másik helyen nem biztos, hogy az.

A módszer elemei

Az értékelési eljárás központi elve hat elem, ami a kontextus, a tervezés, a források, a folyamat, output és az eredmények. Ezek az elemek egyenként is sok kérdésre választ adnak, de összesítve nézve részletes képet kaphatunk a kezelésről, így tökéletesíthetjük a természetvédelem hatékonyságát mind helyi, mind pedig rendszer szinten.

A kezelési ciklus

Az egész keretmunka azon az elven alapszik, hogy a védett területek jó kezelése egy ciklikus folyamatot kell, hogy kövessen. A kezelési ciklus a hat fontos elemet azonosítja. Ezeket kell külön-külön értékelni, ha az egész rendszer hatékonyságát meg akarjuk ismerni. A kezelés a védett terület kontextusának megértésével, beazonosításával kezdődik. Azaz a terület értékei, a veszélyek, politikai környezet… stb. azonosítása. Majd folytatódik a tervezéssel. Ez a jövőkép, célok, stratégiák meghatározásának része, azaz hogyan védjük meg értékeinket és hárítsuk el a veszélyeket. A források részbe beletartozik minden, ami inputként szerepeltethető. Ilyen például az alkalmazottak, a pénz, a felszerelés. A folyamat után jönnek az outputok (javak és szolgáltatások), végül az eredmények, ami remélhetőleg egyezik a kezdetben megfogalmazott célokkal. Fontos különbséget tenni az output és az eredmény közt. Az output, legalábbis itt, a feladatok, célok megvalósítását segíti. Ilyen például a kiépített ösvények, őrjáratok száma, pihenőhelyek… stb. Az eredmények a hosszú távú célok megvalósulását tükrözi. Például növény- vagy állatfajok populációjának stabilitása, jól működő ökoszisztémák, kultúrértékek fenntartása.

A RAPPAM kérdőív főbb kérdéstípusai

Kontextus

• Mik az értékek és mi a terület jelentősége?
• Mik a veszélyek?
• Milyen társadalmi, gazdasági és politikai tényezők hatnak a kezelésre?
• Kik a résztvevők?

Tervezés

• A jogi státusz és a tulajdonviszonyok rendezettek?
• Mennyire megfelelő a természetvédelem rendszere?
• Az adott védett területnek van elfogadott kezelési terve?

Források

• Milyen forrásokra van szükség a hatékony kezeléshez?
• Elegendőek a források a védett területek hatékony kezelésére?

Kezelési folyamatok

• A kezelés a legjobb módon történik?
• A megállapított módon történik a kezelés?
• Hogyan tökéletesíthetőek a kezelési gyakorlatok?

Outputok

• Kezelési terv, munkaprogram teljesítve lett?
• Mik a kezelés eredményei?
• Milyen a teljesített szolgáltatások szintje vagy száma?
• Milyen a teljesített stratégiák, feladatok, intézkedések állapota, mértéke?

Eredmények

• A kezelés végül elérte a kitűzött célokat és az elvárt eredményeket kapta?
• Milyen az értékek állapotát?
• A szocio-ökonómiai és kulturális kondíciók javultak vagy változatlanok maradtak?
• A specifikus kezelési célkitűzések teljesültek-e és a veszélyek csökkentek-e?

Források

• Balmford et al. (2002), Economic Reasons for Conserving Wild Nature, Science 297, pp.950-53
• Caldwell, R. (2002), Project Design Handbook, CARE, Atalanta
• Chape, S., Harrison, J., Spalding, M., Lysenko, I. (2005), Measuring the extent and effectiveness of protected areas as an indicator for meeting global biodiversity targets, UNEP-WCMC, Cambridge
• DEFRA (2005), The Economic, Social and Ecological Value of Ecosystem Services: A Literature Review, London
• Dudley, N. (2008), Guidelines for Applying Protect Area Management Categories, IUCN, Gland
• Erwin, J. (2003), WWF: Rapid Assessment and Prioritization of Protected Area Management (RAPPAM) Methodology, WWF, Gland
• Hockings, M., System for Assessing the Effectiveness of Management in Protected Areas, Bioscience, Vol. 53. No. 9, september 2003
• Hockings, M., (2007), The World Heritage Management Effectiveness Workbook: 2007 Edition, Cardiff
• Hockings, M., Leverington, F., James, R. (2007), Evaluating Management Effectiveness, IUCN
• Hockings, M. et al (2006), Evaluating Effectiveness – A framework for assessing management effectiveness of protected areas second edition, IUCN, Gland
• IUCN-WCPA (2000), Guidelines for Protected Area Management Categories, Cambridge
• Tshering, K. (2003), Bhutan: Management Effectiveness Assessment of Four Protected Areas using WWF’s RAPPAM Methodology, WWF
• UNEP-WCMC (2007), Indicators for Assessment on overview of the landscape, Cambridge