Ugrás a tartalomhoz

Rőf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdélyi faragott singek különböző vidékekről

A rőf vagy sing hagyományos hosszmérték az SI-mértékegységrendszeren kívül. Értéke tájegységenként változó, általában 60–80 cm körüli.

Etimológia

[szerkesztés]

A rőf a német Reif szó (eredetileg kötés, kötelék, abroncs jelentésű) átvétele, és egy, elsősorban kelmefélék mérésére használatos hosszmértéket jelent. A magyarba a középfelnémet nyelvjárásokból kerülhetett át. Az eredetibb rejf változatból a réf monoftongizálódással, a rőf pedig feltehetően az utóbbiból kései labializációval keletkezett.

Története

[szerkesztés]
Az alsfeldi rőf 1536-ból, Németország

Az európai rőf görög-római előzményű, főleg textíliák, szövetáruk, posztók, szalagok, kötelek mérésére alkalmazott kereskedelmi hosszmérték. Egyes források szerint[1] eredetileg a kinyújtott alkar hossza volt, míg mások[2] szerint a kifeszített kar hossza a mell közepétől a hüvelykujj hegyéig.

Első magyar okleveles említése 1255-ből való.[1]

Különböző rőfegységek

[szerkesztés]

A rőf nagysága országonként, sőt vidékenként változott, általában 60–78 cm közötti érték volt.[2]

Név Átváltás Ref.
osztrák rőf 78 cm,
egyes helyeken
77,8 cm
[2]
bajor rőf 83,3 cm [2]
porosz rőf 66,7 cm [2]
svájci rőf 60 cm [2]
dán rőf 62,8 cm [2]
svéd rőf 59,4 cm [2]
norvég rőf 62,75 cm [2]
brabanti rőf 69 cm [2]
bécsi rőf 77,75 cm [3]
régi budai rőf 58,3 cm [3]
új budai rőf 78,3 cm [3]
királyi rőf 62,5 cm [3]
magyar rőf, vagyis
a sing
62,2 cm [3]
pozsonyi rőf 78,3 cm. [3]
egyiptomi rőf 52,5 cm [4]
mezopotámiai szent rőf 99,5–99,6 cm [4]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • A régi magyar rőföt singnek is nevezték, például Erdélyben.[5]
  • A rőf a népmesékben az egyik leggyakrabban használt hosszmérték.[2]
  • Létezik egy „Tudja a rőf árát” kifejezés, szólás is, „szemérmetlen” jelentéssel.[6]
  • A rőfösboltok tipikusan méteráruval és rövidáruval foglalkozó boltok. Számos még ma is működő vállalkozás viseli a „rőfös” nevet.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  2. a b c d e f g h i j k Magyar néprajzi lexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  3. a b c d e f A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  4. a b Netlexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)[halott link]
  5. Erdélyi magyar szótörténeti tár, Bukarest: Kriterion, 1975-
  6. Netlexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)[halott link]

Források

[szerkesztés]