Rózsa Ignác
| Rózsa Ignác | |
| Született | Róth Ignác 1876. december 10.[1] Csanádapáca |
| Elhunyt | 1960. augusztus 29. (83 évesen) Budapest IV. kerülete |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Hermann Irén (h. 1904–1910) Friedrich Zelma (h. 1911–?) Kósa Ilona (h. 1946–1960) |
| Gyermekei | Rózsa Marika Rózsa Veronika |
| Szülei | Róth Móric Aschenberg Julianna |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (1D parcella, 2. sor, 2. sírhely) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rózsa Ignác, 1897-ig Róth[2] (Apáca, 1876. december 10. – Budapest, 1960. augusztus 29.)[3][4] író, pedagógus, Rózsa Marika izraeli színésznő, előadóművész apja.
Élete
[szerkesztés]Róth Móric és Aschenberg Julianna fia. 1897-ben Budapesten tanítói, 1912-ben jogi doktori oklevelet nyert. Előbb a fővárosban tanító volt, majd felsőkereskedelmi iskolai tanár és igazgató a Magyarországi Tanácsköztársaság idején. A tanítókat átképző egyik tanfolyamnak – Székesfehérvárott – vezető előadója és az iskolai reformtervezet társadalmi ismeretek bizottságának vezetőjeként dolgozott. A proletárdiktatúra bukása után felfüggesztették állásából. 1921-ben Csehszlovákiában telepedett le. Visszatérése után korrepetálásból tartotta fenn magát. A második világháború után rehabilitálták, de korára való tekintettel nyugdíjazták.
Házastársa Hermann Antal és Mandelló Ilona lánya, Irén (1879–1910) volt, akit 1904. december 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.[5] 1911. június 25-én Budapesten feleségül vette Friedrich Zelma tanítónőt.[6] Harmadik felesége Kósa Ilona (1891–1977) volt, akivel 1946-ban kötött házasságot.
Temetésén Ábrahámsohn Manó főkántor gyászéneke után Benoschofsky Imre budapesti vezető-főrabbi méltatta az elhunyt életművét.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben (1D-2-2) található.
Főbb művei
[szerkesztés]- Az új iskola felé (tanügyi és tanügypolitikai tanulmányok, Budapest, 1912)
- Martinovics Ignác és társai (történelmi tanulmány, Lampel, Budapest, 1913)
- Hogyan neveljék a szabadkőművesek gyermekeiket? (Budapest, 1913)
- Útmutató a szocialista irodalomban (Forradalmi Könyvtár, Budapest, 1919)
- A szocializmus úttörői (Budapest, 1919)
- A szocializmus monológiája (Budapest, 1919)
- Akiba rabbi (elbeszélő költemény, Globus, Kassa, 1923)
- Áron öt könyve: egy szegény zsidó regénye (regény, I – V., Budapest, 1929–30)
- Szegény eladó lányok (regény, Budapest, 1932)
- Brunhuber tanár úr (Budapest, 1946)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rózsa Ignác, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13184.htm
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 30045/1897. Forrás: MNL-OL 30804. mikrofilm 100. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 20. oldal 9. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári halotti akv. 723/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 23.)
- ↑ Elhunyt Rózsa Ignác (1960. szeptember 15.) Uj Élet, 16. évfolyam, 18. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1630/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 23.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 823/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 23.)
Források
[szerkesztés]- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Egy lázadó ember emlékére (1970. október 1.) Új Élet, 25. évfolyam, 19. szám