Rózsás turákó

Rózsás turákó
	Rózsás turákó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Otidimorphae;
Rend:	Turákóalakúak (Musophagiformes);
Család:	Turákófélék (Musophagidae);
Nem:	Musophaga;
Faj:	M. rossae;
Tudományos név
	Musophaga rossae; (Gould, 1852)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rózsás turákó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsás turákó témájú kategóriát.

A rózsás turákó (Musophaga rossae) a madarak osztályának turákóalakúak (Musophagiformes) rendjébe, ezen belül a turákófélék (Musophagidae) családjába tartozó faj. Korábbi rendszertanok, a család más fajaival együtt a kakukkalakúak rendjébe sorolták be.

Előfordulása

Angola, Botswana, Burundi, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Gabon, Kenya, Ruanda, Szudán, Tanzánia, Uganda és Zambia területén honos. A faj nem költöző, a nyílt, fás területeket, folyó menti erdőket és párás klímájú erdőket kedveli. Előfordulási területén viszonylag gyakori. Szívesen tartózkodik a fák felső lombkoronaszintjén. Területét nagyon védi, más madárfajokkal – akár a ragadozó madarakkal szemben – agresszív. Párosan vagy kisebb csoportokban él.

A faj fogságban gyakori, bár nem annyira, mint legközelebbi rokona, a viola turákó.

Megjelenése

A rózsás turákó 51–54 cm hosszúságú, súlya 390-444 gramm, az összes turákóféle közül a második legnagyobb faj, nagyobb, mint a viola turákó. Méretén kívül, a viola turákótól megkülönbözteti még lenyűgöző, vörös színű tollbóbitája, sárga szemgyűrűje és sárga csőre, mely hátranyúlva védőlemezt alkot a homlokán. Teste ibolyakék-feketés színű, lába és lábfeje fekete. Mindkét ivarú egyed hasonló, nemük megállapítása csak alapos vizsgálattal lehetséges. Hangja folyamatos, ritmusos, torokból jövő, kissé majomszerű hang.

Tápláléka

A faj elsősorban gyümölcsevő. Tenyészidőszakban ízeltlábúakat is elfogyaszt. Tápláléka közé tartoznak a virágok és friss rügyek, termeszek és csigák.

Szaporodása

A hímek és a nőstények közösen építik fákon ágakból épült fészküket, akár 15 m magasságban. A tojó 1 vagy 2 tört fehér színű tojást tojik, a hím és a nőstény közösen, felváltva költik az utódokat. A költési idő 24-26 nap. A fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. A csibék egy hónap után kelnek szárnyra. A fiókáknak fekete pelyhes tollazata van, mely egész testüket és lábukat beborítja. A csőr felső borítása fekete, mely mélysárga színbe hajlik. Három-négy hetes korukban kialakul a mell, a szárnyak és a farok ibolya színe, a szárnyak aljának vörös színe, és a bóbita vöröses árnyalata.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. április 28.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap