Róna Magda
| Róna Magda | |
| Született | Róna Magdolna 1902. május 21.[1] Budapest VI. kerülete |
| Elhunyt | 1989. február 9. (86 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Szemes Marianne |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Róna Magda, férjezett Palasovszky Ödönné (Budapest, Terézváros, 1902. május 21.[4] – Budapest, 1989. február 9.) táncos, koreográfus, színházi rendező, mozgásművész, Szemes Marianne filmrendező, forgatókönyvíró anyja.
Élete
[szerkesztés]Róna (Rottenstein) Szigfrid bankbizományos és Janovitz Margit (1881–1975) gyermekeként született. Tanulmányait szülővárosában végezte, Kiss Ferencnél ötvösséget tanult. Mozgásművészeti tanulmányait Madzsar Alice iskolájában végezte, ahol 1925-ben nyert oklevelet. Ugyanitt hamarosan tanítani kezdett, majd Madzsar Alice halála után 1939-ig vezette a Madzsar Intézetet. Előadóként és koreográfusként – néha Magda Mária néven – az 1920-as évek második felétől bekapcsolódott az avantgárd színházi mozgalmakba. Drámai táncaival a szürrealista stílus kezdeményezője volt. A vészkorszak idején lányával hamis papírokkal bujkált, s így elkerülte a deportálást, ám első férjét kényszermunkatáborba vitték, ahonnan nem tért haza. A második világháborút követően férjhez ment korábbi alkotótársához, Palasovszky Ödönhöz, akinek részt vett színházi kísérleteiben. 1945–46-ban ugyancsak Palasovszkyval együtt a Madách Színház, majd a Dolgozók Színházának művészeti vezetője volt. Kifejező, kamara jellegű kompozíciói, valamint nagy létszámú mozgásdrámái a magyar modern táncélet sajátos vonulatát képezték.
Főbb szerepei, koreográfiái, szólói
[szerkesztés]- Bimini (1928)
- Gótika (1930)
- Prometheusz (Madzsar Alice – Róna Magda: A teremtés fájdalma)
- Egymás rabjai; Falak (Madzsar Alice: Bilincsek)
- Ayrus leánya (Palasovszky Ödön – Róna Magda)
- Srác (Srác és a Vagabund Hipokráciában)
Magánélete
[szerkesztés]Első férje Magaziner Pál (1898–1945) redőnygyár-tulajdonos – aki útikalauzok írásával és a síelés népszerűsítését célzó művével vált ismertté – a holokauszt áldozata lett.[5] Mindketten tagjai voltak a Magyarországi Kárpát Egyesület ski- és hegymászó osztályának. Magdát Magyarország egyik legjobb síelőjének és hegymászójának tartották. Férjével együtt óriási túrákat tett a Tátrában, Tirolban, Svájcban, Olaszországban és Németországban. Szerzőtársai voltak a Síelni nem boszorkányság című szakkönyvnek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Róna Magda, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13101.htm
- ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 556/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 810/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)
Források
[szerkesztés]- Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h.
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- magazinertree.com