Római katolikus templom (Csíkszenttamás)
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Római katolikus templom | |
 | |
| Vallás | római katolikus egyház |
| Egyházmegye | Gyulafehérvári főegyházmegye |
| Védőszent | Szent Tamás |
| Építési adatok | |
| Építése | 1778 |
| Stílus | barokk építészet |
| Település | Hargita megye |
| Elhelyezkedése | |
 Római katolikus templom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 33′ 18″, k. h. 25° 46′ 26″46.554913°N 25.773860°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 18″, k. h. 25° 46′ 26″46.554913°N 25.773860°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A csíkszenttamási római katolikus templomot Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléképületként tartják nyilván.[forrás?]
Története
[szerkesztés]Csíkszenttamás egyházközséget először 1333-ban említették a pápai tizedjegyzékben Sancto Thoma néven. 1441-ben Zenth Tamás, 1549-ben Szent Tamás néven szerepelt. Az 1534-es regestrumba 34 kapuval jegyezték be. 1699-ben Szenttamás, 1741-ben Csik Szent Tamás néven említették a korabeli dokumentumok.
A községnek 1333-ban már plébániatemploma volt. A középkori templomnak ma már csak a megcsonkított tornya maradt.
1592-től a falunak Csíkszentdomokossal közös papja volt, mivel a csíkszenttamási régi templom használhatatlanná vált.
A 18. század elején az Abaffy család kápolnájában végezték a szentmiséket. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt kápolna a plébánia kertjében állt.
1725-ben a templom már romokban hevert. 1748-tól hozzáfogtak az új templom építéséhez, amely a régi templom anyagának felhasználásával 1776-1778 között készült el.
A csonkatorony
[szerkesztés]Csíkszenttamás egyik jellegzetes építészeti emléke a csonkatorony, amely a falutól 1 km-re északnyugatra, 767 méter magasságban áll. A 11 méter magas toronynak a nyugati fala maradt meg épen, a déli falnak csak egyrésze látható. Legfelül a két nagy csúcsíves ablaknyílása ép, a másik kettő csak részleteiben maradt meg.
A torony falai egyméter vastagságúak, szálas terméskőből készültek. A toronyromon jól látható a középkori falazat építési módja, amelynek külső és belső részét gondosan összeillesztett természetes kövekből, vastag mészhabarccsal bevonva készítették. Az ablakok és ajtók boltívei nagyobbrészt téglából, vagy lapos kiválogatott kövekből épültek. A toronyrom oldalai kívülről 4,75 méter szélesek. A középkori templom egyhajós volt, apsisát polygon záródásúra készítették.
A középkori templom leírása
[szerkesztés]Az egykori templom alakja alapján a csíki gótikus templomok sorába illeszthető és a székely gótika részét képezi. Az egyhajós templomnak sima famennyezete volt, apsisa polygon záródású, támasztópilléreinek nyomaiból ítélve boltozott volt.
A templom egész belső hossza 18 méter lehetett, ugyanakkor a sekrestye nyomai is kivehetők. A középkori templom várfallal volt körülvéve, a templom udvara temetőül szolgált. Köpeczi Sebestyén József szerint a templom építésének kora az alap arányaiból és a torony stílusából következtetve, a 15. század második felére tehető.
A mai római katolikus templom leírása
[szerkesztés]A régi templom anyagából 1778-ban felépítették a barokk stílusú templomot. Az új templomba helyezték el a középkori templomból megmaradt 15. századi fali szentségtartó fülkét. Ugyancsak átmentették a 15. század derekán készült „fejedelmien szép Madonnát” is. A Csíkszenttamási Madonna néven ismert alkotás ugyanazon műhelyben készült mint a csíksomlyói kegyszobor. A Madonna szobor jelenleg az északi bejárattal szemben lévő kápolna 17. századi oltárának fülkéjében van elhelyezve.
A templom homlokzatán Szent István és Szent László szobrai láthatók. A barokk templom harangja a „Hunyadi-harang” a 15. században készült. A Csonka toronyból megmaradt harangon, amelyet „Mátyás-harang” néven is említenek az alábbi felirata olvasható: „Anno Domini MCCCCXXXXV Jar”.
Források
[szerkesztés]- Keöpeczi Sebestyén József: A középkori, nyugati műveltség legkeletibb határai. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929.
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.
- Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Váradi Péter Pál: Erdély, Székelyföld, Közép- és Felcsík. Veszprém, 1996.
- Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.
- Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. Budapest, 2000.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Csíkszenttamás község honlapja Archiválva 2009. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
.svg){kind=small}