Révész Ferenc

Révész Ferenc
Született	1912. december 9. Budapest
Elhunyt	1985. április 21. (72 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus újságíró író könyvtáros
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1948. június 14.) magyarországi parlamenti képviselő (1948. június 15. – 1953. március 18.) az MSZMP KB tagja (1970. november 28. – 1985. április 21.)
Halál oka	szívinfarktus
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (12-2-15)
A Fővárosi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő 1956 – 1980
Előd	Mód Péter
Utód	Kiss Jenő
Sablon • Wikidata • Segítség

Révész Ferenc (Budapest, 1912. december 9. – Budapest, 1985. április 21.) magyar politikus, könyvtáros, tanulmányíró, újságíró, író. Nagybátyja Révész Mihály újságíró, unokabátyja Révész András szociáldemokrata politikus, történész.

Élete

Révész Zsigmond (1886–1944) nyomdász, szakszervezeti vezető és Reiner Margit (1889–1970) fia. 1925 és 1930 között a Vas utcai felsőkereskedelmi iskolában tanult. 1930-ban lett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja lett, majd 1931-től 1934-g az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) titkára. Cikkei megjelentek a Népszavában és a Szocializmusban.

Politikai munkája, előadásai miatt többször került rendőri felügyelet alá. 1933-tól a Fővárosi Gázműveknél tisztviselőként dolgozott letartóztatásáig, 1938-ig. Hat hónapot toloncházban töltött. Szabadulása után munkaszolgálatra rendelték, s megjárta a keleti frontot is, majd több koncentrációs tábort. 1945-ben Dachauból tért vissza Magyarországra. Apját és öccsét a nyilasok meggyilkolták.

1945–48-ban tagja volt az SZDP Központi Vezetőségének és szorosan együttműködött a kommunistákkal. 1945-től 1953-ig országgyűlési képviselő. A két munkáspárt egyesülése után 1948 és 1951 között az MDP agitációs és propaganda osztályát vezette. Az 1949–50. tanévben az ELTE-n a nemzetközi munkásmozgalom történetének megbízott előadója volt. 1951-től 1956-ig az MTA Könyvtárának osztályvezetője, 1956 és 1980 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, majd főigazgatója. A Fővárosi Tanács tagja (1956–1971), 1970-től haláláig az MSZMP KB tagja. Egyik szerkesztője volt a Budapest című folyóiratnak.

Sírja a Fiumei Úti Sírkert Munkásmozgalmi Panteon sírkertjében található.

Magánélete

Felesége Réthy Éva (1928–1983) volt.

Gyermekei:

• Révész Éva (1947)
• Révész Krisztina (1951)
• Révész István (1952)

Főbb művei

• Zola (Budapest, 1939)
• Csokonai Vitéz Mihály. (Mérleg. Irodalmi antológia. Budapest, 1942)
• Maxim Gorkij (A szocialista tudás könyvtára, Budapest, 1946)
• Szabadságeszme a magyar irodalomban (Budapest, 1948)
• Csokonai Vitéz Mihály (Nagy magyar írók. Budapest, 1948)
• Hajdu Henrik 1890–1969 (Budapest, 1970)

Díjai, elismerései

• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1948)
• Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951)
• Munka Érdemrend (arany, 1962, 1965, 1968)
• Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
• Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
• Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1972)
• Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1979)
• Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1982)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963–1965.
• Életrajza. Névpont. Szerk. Kozák Péter (2019)