Réti poszméh

Réti poszméh
Réti poszméh munka közben
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) Alrendág: Fullánkosok (Aculeata) Öregcsalád: Méhalkatúak (Apoidea) Család: Méhfélék (Apidae) Alcsalád: Mézelőméhek (Apinae) Nemzetség: Poszméhek (Bombini) Nem: Poszméh (Bombus) Alnem: Pyrobombus Faj: B. pratorum
Tudományos név
Bombus pratorum (Linnaeus, 1761)
Szinonimák
Apis pratorum Linnaeus, 1761
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Réti poszméh témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Réti poszméh témájú médiaállományokat és Réti poszméh témájú kategóriát.

A réti poszméh (Bombus pratorum) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a méhfélék (Apidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A réti poszméh Európában és Észak-Ázsiában honos. Rendszeresen előfordul és gyakori.

Megjelenése

Ez a poszméhfaj 14-20 milliméter hosszú. A színükben igen változékony fajok közé tartozik. Az utolsó hátlemez mindkét nemnél vörösessárga, a tor, valamint a potroh elülső része fekete. A nőstény 4-6. és a hím 4-7. potrohszelvénye vörös szőrzetű. A hím homlokpajzsa sárgásfehér, fej teteje egészen sárga.

Életmódja

A réti poszméh kertek, bozótosok és erdők lakója. Az alföldektől a hegyvidékekig megtalálható. A poszméheket másképpen dongóméheknek is nevezik, ami hangos, zümmögő-döngő repülésükre utal. Fenyegető külsejük ellenére nem veszélyesek, erős fullánkjukat csak ritkán használják.

Szaporodása

A réti poszméhek a tavasz első hírnökei közé tartoznak, a fiatal nőstények már március végén megjelennek. Ebben az időszakban fűzbarkákról, de keltikéről, kankalinról, tüdőfűről és hunyorról is tudnak virágport és nektárt gyűjteni. A nőstények gondoskodnak az ivartalan poszméhek (a dolgozók) első nemzedékének felneveléséről, amelyek később majd a nőstények munkáit átveszik. A poszméhek fészke legtöbbször a föld felszínén helyezkedik el. Hímek és nőstények, a későbbi királynők csak a nyár folyamán fejlődnek. Nászrepülésük után párosodnak. Míg a hímek ezután elpusztulnak, a nőstények téli szálláshelyükre húzódnak.

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6