Ugrás a tartalomhoz

Rátz Mihály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rátz Mihály
Született1884
Kolozsvár
Elhunyt1962 (77-78 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságaromán
Foglalkozásaépítész
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Rátz Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Árpád (ma Traian) utca 27

Rátz Mihály (Kolozsvár, 1884Kolozsvár, 1962) híres kolozsvári építőmester, építész, vállalkozó, a második világháború idején tagja a budapesti parlamentnek.

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja Rácz Mihály jó nevű építész és ácsmester volt. Akárcsak barátja, Spáda János, ő is Budapesten szerzett építőmesteri diplomát. Miután Spáda János 1913-ban hirtelen elhunyt, Rátz Mihály fejezte be több megkezdett munkáját. Az első világháborúban először a galiciai fronton, majd az olasz Doberdónál harcolt. 1918-ban került haza Kolozsvárra, és feleségül vette egykori barátja, Spáda János özvegyét, akivel annak 1952-es haláláig élt.

Folytatta építészeti tevékenységét, saját építészeti céget hozva létre. A cég székhelye a Ferenc József úton volt, de a külvárosban építőtelepe és anyagraktára is volt. A cég jelentős építészeti munkát végzett Kolozsváron és más erdélyi városokban. Nevéhez fűződik például a kolozsvári Árpád úti impozáns épület tervezése és felépítése. Ezt annak idején, 1939-ben középiskolának szánták, 1940–1944 között az erdélyi magyar hadtestparancsnokság használta, ezután újra iskola lett, inasiskolának használták. Sokáig a hírhedt kommunista állambiztonság székhelye volt, ma a rendőrségé.

Az 1930-as évektől Rátz Mihály az erdélyi római katolikus státus hivatalos építésze volt. Ilyen minőségében sok erdélyi katolikus templom építési és restaurálási munkáját végezte el. A kolozsvári Szent Mihály-templom restaurálási munkáiban is részt vett. Népszerű, köztiszteletben álló személy volt, a kolozsvári Iparosegylet elnökévé is megválasztották. A második világháború idején tagja volt a budapesti parlamentnek az észak-erdélyi iparosság képviselőjeként.

Az 1944-es októberi orosz megszállást Kolozsváron élte meg, oroszlánrésze volt a romos házak helyreállításában. Az új hatalom cégét felszámolta, államosította anyagraktárát és minden vagyonát. 1952. augusztus 14-én, felesége temetése napján, a volt felsőházi tagságáért elvitték a Duna-csatornához munkaszolgálatra. Mire hazaengedték, lakását már elfoglalták. 1962-ben hunyt el, sírja a Házsongárdi temetőben van.

Rátz Mihály síremléke Kolozsváron

Kivitelezett épületei

[szerkesztés]
  • a kolozsvári Árpád úti iskola vagy Hadtestparancsnokság, ma rendőrségi épület (1939),
  • a csíkszeredai gimnázium,
  • több erdélyi templom.

Források

[szerkesztés]