Rátz Mihály
Rátz Mihály | |
Született | 1884 Kolozsvár |
Elhunyt | 1962 (77-78 évesen) Kolozsvár |
Állampolgársága | román |
Foglalkozása | építész |
Sírhelye | Házsongárdi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rátz Mihály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rátz Mihály (Kolozsvár, 1884 – Kolozsvár, 1962) híres kolozsvári építőmester, építész, vállalkozó, a második világháború idején tagja a budapesti parlamentnek.
Életpályája
[szerkesztés]Édesapja Rácz Mihály jó nevű építész és ácsmester volt. Akárcsak barátja, Spáda János, ő is Budapesten szerzett építőmesteri diplomát. Miután Spáda János 1913-ban hirtelen elhunyt, Rátz Mihály fejezte be több megkezdett munkáját. Az első világháborúban először a galiciai fronton, majd az olasz Doberdónál harcolt. 1918-ban került haza Kolozsvárra, és feleségül vette egykori barátja, Spáda János özvegyét, akivel annak 1952-es haláláig élt.
Folytatta építészeti tevékenységét, saját építészeti céget hozva létre. A cég székhelye a Ferenc József úton volt, de a külvárosban építőtelepe és anyagraktára is volt. A cég jelentős építészeti munkát végzett Kolozsváron és más erdélyi városokban. Nevéhez fűződik például a kolozsvári Árpád úti impozáns épület tervezése és felépítése. Ezt annak idején, 1939-ben középiskolának szánták, 1940–1944 között az erdélyi magyar hadtestparancsnokság használta, ezután újra iskola lett, inasiskolának használták. Sokáig a hírhedt kommunista állambiztonság székhelye volt, ma a rendőrségé.
Az 1930-as évektől Rátz Mihály az erdélyi római katolikus státus hivatalos építésze volt. Ilyen minőségében sok erdélyi katolikus templom építési és restaurálási munkáját végezte el. A kolozsvári Szent Mihály-templom restaurálási munkáiban is részt vett. Népszerű, köztiszteletben álló személy volt, a kolozsvári Iparosegylet elnökévé is megválasztották. A második világháború idején tagja volt a budapesti parlamentnek az észak-erdélyi iparosság képviselőjeként.
Az 1944-es októberi orosz megszállást Kolozsváron élte meg, oroszlánrésze volt a romos házak helyreállításában. Az új hatalom cégét felszámolta, államosította anyagraktárát és minden vagyonát. 1952. augusztus 14-én, felesége temetése napján, a volt felsőházi tagságáért elvitték a Duna-csatornához munkaszolgálatra. Mire hazaengedték, lakását már elfoglalták. 1962-ben hunyt el, sírja a Házsongárdi temetőben van.
Kivitelezett épületei
[szerkesztés]- a kolozsvári Árpád úti iskola vagy Hadtestparancsnokság, ma rendőrségi épület (1939),
- a csíkszeredai gimnázium,
- több erdélyi templom.
Források
[szerkesztés]- Orbán Béla: Régi kolozsvári építőmesterek: Spáda János és Rátz Mihály. Szabadság, (2009. április 15.) arch Hozzáférés: 2013. augusztus 4.
- Oláh-Gál Elvira: Beszélgetése Orbán Béla matematikussal: A tanár nem hal meg, tanítványaiban tovább él. Székelyföld, (2010. december) arch Hozzáférés: 2013. augusztus 4.