Ráth Péter (vasútépítő mérnök)
| Ráth Péter | |
 | |
| Született | 1842. augusztus 6. Buda |
| Elhunyt | 1939. január 12. (96 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1897. január 11. – 1901. szeptember 5.) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ráth Péter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ruttkai Ráth Péter (Buda, 1842. augusztus 6. – Budapest, 1939. január 12.[2]) udvari tanácsos, mérnök, a kassa-oderbergi vasút vezérigazgatója, a Magyar Vasúti és Hajózási Club elnöke, országgyűlési képviselő.
Élete
[szerkesztés]1842-ben született, édesapja Ráth Péter gyógyszerész, későbbi országgyűlési képviselő, édesanyja Semmelweis Júlia, Semmelweis Ignác testvére volt.[3] Testvérei közül József szülész-nőgyógyász, Gyula pedig mérnök volt, Lajos pedig jogot tanult. Gyula és Lajos 3 év különbséggel önkezükkel vetettek véget életüknek, mindketten 27 évesek voltak.[4]
Középiskolai és műegyetemi tanulmányai befejezése után, 1865-ben mérnökként kezdte meg mérnöki gyakorlatát az akkor épült pest-losonc vasút építésénél, majd amikor a vasút üzembe helyezésére került, a vasút üzemében volt alkalmazva. Innen a Kassa-Oderbergi Vasúthoz került, e vonal nyomjelzési munkálataiban mint osztályvezető mérnök vett részt. A kiegyezés után a közmunka- és közlekedési minisztériumban dolgozott, kezdetben műszaki szolgálatban, később vasúti és hajózási főfelügyelő lett. 1888-tól Baross Gábor ajánlatára a Kassa-oderbergi vasutak vezérigazgatója lett. A magyarországi vasutak közül a kassa-oderbergi vasút volt az első, amely gondoskodott nyugdíjazott munkatársairól. Az iglói nevelő- és tápintézet megalapítója. 1896-tól 1901-ig a csacai kerület országgyűlési képviselője volt. 1899-ben magyar királyi udvari tanácsossá nevezték ki.[5] Az MKE központi választmányának tagja, Budapest (1899–1913).[6]
Feleségétől Nemlauer (Memlaur) Máriától (1846. augusztus 26.–?) három gyermeke született: Aranka (Karácsonyi Jenőné); Ilona (1882–1905) Szilágyi Viktorné) és Béla (1878–?).
Kitüntetései
[szerkesztés]- Igló, Zsolna, Rózsahegy, Ruttka, Csaca és Poprád díszpolgára (1898) ekkor poprád-virágosvölgyi villájában élt[7]
- 1880-ban a Ferenc József-renddel tentették ki. Tulajdonosa továbbá a szerb királyi Takova rend kontur keresztjét, a bolgár érdemrend nagykeresztjét, alelnöke volt a Budapest-terézvárosi kaszinónak.
- 1895 szeptember 5-én Ferenc József nemsei rangot adományozott Ráth Péternek és a ruttkai előnév használatát engedélyezte számára. Az adományozott címer: arany pajzsmező kék pajzsfővel, melyben két liliom között csillag látható, az aranymezőben fekete szárnyas ló; sisakdisz: két zárt fekete szárny, takaró: fekete-arany, kék-arany.
Írásai
[szerkesztés]Cikkei a Magyar Mérnökegyesület Közlönyében (1869. Adatok Magyarország vasuthálózatához, 1870. A m. kir. szabadalmazott nyugati vaspálya győr-kis-czell-szombathelyi szakaszának f. é. február 4-14. véghezment közigazgatási bejárása, A m. kir. északi vasut zólyom-ruttkai szakaszának f. é. jan. 10-20-ig tartott közigazgatási bejárása, A valkány-perjámosi helyi érdekű vasutról, A másodrendű vasutakról).
Források
[szerkesztés]- www.huszadikszazad.hu
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
- www.fsz.bme.hu
- Országgyűlési almanach, 1906-1909
Források
[szerkesztés]- ↑ a b halotti anyakönyv. (Hozzáférés: 2023. március 26.)
- ↑ "Hungary Civil Registration, 1895-1980," database with images, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun > Budapest (VII. Kerület)>Deaths (Halottak) 1939 (jan)>image 21 of 261; Archiv der Stadt Budapest (Archive of the City), Hungary.
- ↑ mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/Semmelweis_gyogyszeresz.pdf
- ↑ Vasárnapi Ujság 1881/28 és Vasárnapi Ujság 1884/12
- ↑ Vasárnapi Ujság 1899/50
- ↑ Archivált másolat. [2004. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 2.)
- ↑ Országos Hírlap, 1898. szeptember 6
