Rásonyi László
| Rásonyi László | |
| Született | 1899. január 22.[1] Liptószentmiklós |
| Elhunyt | 1984. május 4. (85 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Rásonyi Leila |
| Foglalkozása | nyelvész, turkológus, könyvtáros, egyetemi oktató |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1921) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Hv5-1-103)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rásonyi László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rásonyi László [ˈraːʒoɲi ...] (Liptószentmiklós, 1899. január 22. – Budapest, 1984. május 4.) nyelvész, turkológus; Rásonyi Leila hegedűművész édesapja.
Életpályája
[szerkesztés]A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett magyar–történelem szakos tanári diplomát 1921-ben, majd ugyanitt török filológiából doktorált. 1920–1922 között Újpesten esti tanfolyamokon munkásfiatalokat tanított, és a munkáskönyvtárat vezette. 1922-ben az MTA Könyvtárában helyezkedett el. Itt dolgozott 1935-ig, amikor Ankarába került. Az ő közvetítésével találkozott Bartók Béla és a híres török író, Yaşar Kemal 1936-ban. Az ottani egyetemen tanított 1941-ig. Később Kolozsváron működött. 1947–1949 között a Balkán Intézet munkatársa volt, majd ismét az Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott. Ő válogatta össze az 1951-ben létrehozott és 1962-es nyugalomba vonulásáig általa vezetett Keleti Gyűjtemény anyagát, és neki köszönhető az olvasóterem kialakítása is. 1963-ban újra meghívták az Ankarai Egyetemre, ahol öt évig vendégprofesszor volt. Kutatásainak középpontjában a magyar és a török nevek, a török népek története, irodalomtörténete és a magyar őstörténet etnikai, nyelvi problémái álltak.
Főbb művei
[szerkesztés]
- Török nyelvtan (Budapest, 1960)
- Stein Aurél és hagyatéka (Budapest, 1960)
- A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai (Budapest, 1962)
- Hidak a Dunán. A régi török népek a Dunánál (Budapest, 1981)
- Onomasticon Turcium. Turkic Personal Names as collected by László Rásonyi. (Bloomington, Indiana, 2007)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Irodalom
[szerkesztés]- Így láttuk Bartókot. Ötvennégy emlékezés. Szerk. Bónis Ferenc. Budapest, 1995. Püski K. ISBN 9638256532
- Szilágyi Ferenc: Bartók levelezőtársa. Beszélgetés R. L. professzorral (Magyar Nemzet, 1980. augusztus 3.)
Megemlékezés
[szerkesztés]- R. T.: Búcsú R. L.-tól (Magyar Nemzet, 1984. május 28.); Elhunyt R. L. turkológus (Könyvtáros, 1984. 7. sz.).