Ráncolás

Ráncolás a ruhadarab részeinek szűkítésére, összehúzására használt eljárás. Fejlettebb változatai a ruha díszítését is szolgálja. Főleg az egyenes szabású ruháknál alkalmazzák. A kalotaszegi népviseleten szép példáit láthatjuk.

Kalotaszegi magyar kötény darázsolásának részlete

Kalotaszegi román kötény darázsolásának részlete

Története

Európában a reneszánsz idején élte fénykorát. Gyönyörűen ráncolt ingeket láthatunk Holbein képeken.

Erdély bizonyos tájegységein még a 20. században is készítették és viselték az ún. mellévarrott ujjú inget. Ennek a nyaki részét mindig ráncolással húzták össze, amit gyakran szövőöltéssel rögzítettek és díszítettek. Annak ellenére, hogy ez az eljárás nagyon munkaigényes a parasztságnál sokáig fennmaradt mint ünneplő ruha. De nem csupán Európa keleti felén találjuk mesteri alkalmazását a ráncolásnak, hanem Angliában is, ahol a smock a 19. században még népszerű ruhadarab volt.

Alkalmazása

A ráncolást hagyományosan a ruha nyílásainak összehúzására használják. Tehát olyan helyeken alkalmazzák, ahol a hideg behatolhat (kézelő, nyak, vagy kétrészes ruha esetén a deréknál). Előfordulhat a vállnál vagy könyöknél is. Ez utóbbi esetben a kézelő bő marad és általában gazdag csipke díszíti (lásd a Gyimeseken). A magyarságnál főleg a női ruhákra jellemző díszítés. A reneszánszban viszont gyakran használták férfi ruhák díszítésére.

A ráncolást régen a vászonfélék tárolásakor is alkalmazták. Például ráncba szedve tették el a lepedőt is. Innen ered a mondás, hogy "ráncba szed valamit", vagyis rendbe rak valamit. Kalotaszegen a lobogós ujjú ingnek és Széken is a vászoningeknek az ujját eltevéskor harmonikaszerűen hajtogatták össze és arra göngyölítették rá az ing többi részét, hogy kibontva ne legyen gyűrött.

• 
  Barcasági halóing (temetésre készült) ráncolása
• 
  Barcasági leánying ráncolt nyaki része
• 
  Kalotaszegen a hímzett lepedőt ráncba szedve tárolják
• 
  Bihari román férfiing vállának ráncolása
• 
  Bihari román ing ujjának ráncolása

Források

• Faragó József, Nagy Jenő, Vámszer Géza: Kalotaszegi magyar nepviselet. Kriterion, Bukarest, 1977.
• Seres András: Népi hímzéseink. I. Barcasági csángó leányingek hímzésmintái. Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központja, Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda, 1972.
• Seres András: Népi hímzéseink. II. Barcasági csángó férfiingek, menyecskeingek, öregasszonyingek és díszkendők hímzésmintái. Népi Alkotások és a Művészeti Tömegmozgalom Kovászna Megyei Irányító Központja, Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda, 1973.
• [1]

Kapcsolódó szócikk

• Pliszé