Rácz Laci (cigányprímás, 1867–1943)
| 36-ik. Rácz Laci | |
 | |
| 36-ik. Rácz Laci és zenekara | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Rákóczy László |
| Született | 1867. június 7.[1] Pest |
| Elhunyt | 1943. május 5. (75 évesen)[2] Budapest |
| Sírhely | Új köztemető |
| Házastársa | Gyurcsik Julianna[2] |
| Szülei | Rácz Pál, Rákóczy Borbála[1] |
| Pályafutás | |
| Műfajok | cigányzene |
| Hangszer | hegedű |
| Tevékenység | zenekarvezető |
| Kiadók | Favorite Record |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 36-ik. Rácz Laci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rácz Laci (36. Rácz Laci vagy XXXVI. Rácz Laci), hivatalos nevén Rákóczy László[2] (Pest, 1867. június 7.[1] – Budapest, 1943. május 5.)[2] magyar cigányprímás. Rácz Pali és Rákóczy Borbála törvénytelen gyermekeként született, így hivatalosan édesanyja nevét viselte.[1][2] Apjának a 36. – legkisebb – gyermeke volt, innen ered későbbi nagyon elterjedt címzése: „36-ik Rácz Laci, a cigánykirály”.
Életpályája
[szerkesztés]Rácz Pali legkisebbik fia már gyermekfejjel 1877-től apja zenekarában játszott. Elkísérte Szentpétervárra és Bécsbe is, 1881-ben pedig Londonban vendégszerepelt.
Apja halála után bátyjával ifj. Rácz Palival vezették apjuk zenekarát, de öt évvel később 1890-ben saját zenekart alapított. 1903-ban az országos cigányzene-versenyen nyertese volt.
1911-ben az Adria kávéházban száznál több nótát játszott el egyfolytában ismétlés nélkül. A lelkes közönség aranyéremmel jutalmazta játékát és cigánykirálynak nevezték el.
1931-ben Rácz Lacit az amerikai magyarok és egy bizonyos Fried-házaspár meghívták Amerikai Egyesült Államokba családostul, a cigánykirály már a hajón telemuzsikálta a zsebét. New Yorkban hiába várta őket a fogadóbizottság; az óceánjáróról egy másik hajóra vitték őket, mert "hibát találtak" papírjaikban. Később kiderült, hogy Magyarországról "jóakarók" vádolták be őket.
A félreértés tisztázása után Rácz Laciék diadalutat tettek Amerikában a magyarlakta városokban, mikorra hazaérkeztek lakásuk betörve, kifosztva várta őket.
Egy napon a korcsolyapályáról hazajövet Rácz Laci kiskamasz fia megfázott kórházba került, s a tüdőgyulladás elvitte. Ebben a fájdalomban Rácz Laci megőszült, búskomorrá vált. A kisfiú temetésén több mint 200 muzsikus vett részt.
A háború alatt elszegényedett. Felesége, Gyurcsik Júlia a Pázmány Péter Tudományegyetem menzáját bérelte és a diákoknak főzött.
36-ik Rácz Laciról, a világ első fej naturalistájáról sok legenda maradt fent pl. hogy híres fekete hegedűjét egy másik fiákerrel vitette maga után. Több prímásversenyt nyert híresen jó memóriájú ember lévén, még évek múltán is tudta hogy kinek mi a kedvenc nótája.
Mágnások, arisztokraták világhírű művészek mind a tisztelői voltak. Rácz Aladár Svájcból hosszú levélben üdvözli, méltatja, Lehár Ferenc, a híres operett szerző megköszöni hegedűjátékát, gróf Klebelsberg Kuno sosem felejti el köszönteni újévkor, hegedűjátékát szívesen és elismerően hallgatták a kor nagy hegedűművészei, mint pl. Jasha Heifetz és Bronisław Huberman
Bámulatos hegedűjátékát, szerzeményeit több hanglemez őrzi. A cigányzene stílusát olyan fogásokkal-cifrázatokkal fejlesztette, amelyet mára minden cigányprímás elsajátított. Több zenekari szerzeménye közül a Tüzes tánc és az Ördög csárdás az ismertebb.
Sírja az Új köztemetőben található (2/5-1-89).
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Csemer Géza: Habiszti. Cigányok élete-étele
- Markó Miklós: Régi Mulató Magyarország, 1927
- Leszler József: Nótakedvelőknek
További információk
[szerkesztés]- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986
- Markó Miklós: Czigányzenészek albuma. 45 elhalt és 65 fővárosi és vidéki élő primás arczképével, életrajzával, 13 zenekari képpel és 180 segédzenész arczképével. Budapest, Szerző, 1896
- Cigányzenészek albuma. 80 elhalt és 320 fővárosi, vidéki és külföldi primás és jelesebb zenekari tagok arcképével, 56 zenekar képével, rajzokkal, több mint 500 segédzenész arcképével. Szerkeszti és kiadja Markó Miklós. [2. kiad.] Budapest, Szerző, [1927]
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8