Rácz-palota (Miskolc)

Rácz-palota
Település	Miskolc
Cím	Széchenyi István utca (62–64.)
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület
Elhelyezkedése
Rácz-palota Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 10″, k. h. 20° 47′ 18″48.102791666667, 20.788241666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Rácz-palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Rácz-palota Miskolcon, a Széchenyi utca 62–64. szám alatt, a főutca Royal közzel alkotott északkeleti sarkán áll áll. 1887 és 1899 között építtette dr. Rácz György gazdag miskolci polgár, késő eklektikus stílusban.

Története

Rácz György (1857–1922) gyógyszerész, udvari tanácsos, a városi törvényhatóság tagja, a számügyi és a pénzügyi bizottság elnöke, a református egyház főgondnoka volt. Hatalmas vagyonát Pepich Márton (1770-1852), a szűcsmester dédapa alapozta meg, de már az ő nagyapja is a legtöbb adót fizette a 17 akkori miskolci szűcsmester közül. A többgenerációs szűcsök még a görög kereskedők mércéjével mérve is tehetős polgárai voltak a városnak. Ezzel a vagyonnal kiválóan sáfárkodott a pénzügyek ismerője, Rácz György. Korán megözvegyült, vagyonát jelentős részben a város és a református egyház kapta. A végrendelet első pontja szerint: „Szeretett szülővárosomnak, Mískolcznak hagyom a Széchenyí-u. 80. és 82. sz. tehermentes kétemeletes házaimat”. A család kimaradt az örökségből, akik bíróságon támadták meg a végrendeletet, de sokéves pereskedés végén minden a végrendeletben foglaltak szerint maradt. Rácz György a deszkatemetőben nyugszik, Miskolcon utca viseli a nevét.

A 62. szám (akkor 80. szám) alatti telek az 1817-ben Pepich Márton, Rácz György dédapjának tulajdonában volt, de a telken élt már Pepich Márton nagyapja (~1700–1762) is. A szomszéd telken (64., illetve akkor 82. szám) Pepik Márton mellett résztulajdonos volt Steinheifel Mihály és Debiczky Mihály is. A két, egymás melletti telek nyugati részén Rácz György építtette fel kétemeletes sarokházát 1887 és 1899 között, a mellette lévő, ma 64. számú telken pedig testvére, Rácz János épített egy kétszobás lakást mellékhelyiségekkel. Ez a ház nem az utcafrontra épült, a beépítetlen részen Rácz György folytatta építkezését, bővítve saját, már kész házát, és az új építmény egységes képet mutatva jelent meg a főutcán. Egy későbbi vizsgálat derített fényt rá, hogy az összeépítés a mai OMKER és az óra-ékszerbolt között történt meg. Egy 1902-es képeslap szerint az összeépítés ekkor már megtörtént. Rácz György halálakor a külön nyilvántartott két épület közül a nyugati saroképület második emeletén kettő, az első emeleten pedig három lakás volt. Rácz György az egyik második emeleti lakásban élt. A földszint udvari traktusában is volt egy lakás, a Széchenyi utcai fronton nyolc üzlet működött, és a sarkon is üzlet volt. A másik épület a második emeletén három, az első emeleten két lakás volt, a földszinten három bolt és lakás együtt volt bérelhető, és az udvari részen is kialakítottak négy lakást. Az épület az 1920-as évektől városi bérház volt, az üzletbérlők pedig időről időre cserélődtek. A sarki üzlethelyiségében évtizedekig működött az ún. „Kis sportszerbolt” (a „nagy” a Városház téren volt), a helyén 2017-ben gyorsétterem működik. A főutcai oldalon az OMKER, az óra-ékszerüzlet is régóta jelen van, és a könyvesbolt is a legutóbbi időkig. A Royal közben egy divatáru- és egy rövidáruüzlet működik.

Leírása

A Rácz-palota homlokzata késő eklektikus stílusban jelenik meg. A főutcai homlokzat 1+5+3+5+1 axisú, a Royal közben 1+8+1 elrendezésű. A déli, Szinva felé néző homlokzat mutatja a 62. számú ház eredeti építészeti vonalait. A most egy egységnek látszó két épületet az 1+5+3+1 tengelynél építették össze. A földszinti üzletportáloktól eltekintve az emeleti részek megtartották eredeti kialakításukat, felújításuk így nem okozhat problémát (a felújítási terv már 2006-ban elkészült). Az első emeleti homlokzaton az ablakok konzolos, timpanonos, oroszlánfejes maszkos körszelet, illetve timpanonos keretelésűek, a második emeletiek egyenes záródásúak, kivéve a középrizalitban, ahol timpanonos szemöldököt kaptak. A koronázópárkány alatt téglalap alakú világító nyílásokat helyeztek el, a szabadon maradó részeken gazdag neoreneszánsz stukkódíszekkel. A építészeti egységeket lizénák választják el egymástól. Az első emelet két szélső, illetve középső tengelyében egy-egy kőerkélyt helyeztek el. A szélső és a középső hármas tengelyek rizalitszerűen kissé kiemelkednek a homlokzat síkjából. Az északi homlokzaton a szélső és a középső ablakok, illetve a nyugati oldal két szélén az ablakok könyöklője alatt baluszterek vannak. A Széchenyi utca–Royal köz alkotta sarok le van metszve, fölötte az első emeleten zárt, a második emeleteten nyitott erkélyt helyeztek el. Efölött a ház jellegzetessége, egy négyzetes alapú sarokkupola (babilon) látható, előtte neobarokk világítóablakkal. Attikáját kerubfejekkel díszített törpe pilaszterek között elhelyezkedő baluszteres korlát alkotja. A 64. számú házrész bejárata az északi negyedik, a 62. számúé a nyugati ötödik tengelyben van.

Képek

• 
  A telek egyik elődépítménye (1884)
• 
  A már összeépült ház 1902-ben
• 
  A Széchenyi utcai homlokzat
• 
  A Széchenyi utcai homlokzat részlete
• 
  Északkelet felől
• 
  A Royal köz felőli, nyugati homlokzat
• 
  A 62. szám bejárata (nyugati oldal)
• 
  A 64. számú ház udvari része

Források

• Rácz György emléke és a városnak adományozott két háza (Széchenyi István u. 62-64. sz.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár; Miskolc: Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. 2001. 50–59. o.   ISSN 1416-0617
• Rácz György „városi” bérháza. In Barna György – Dobrossy István: Miskolc belvárosa: Házak, emberek, történetek. Miskolc: Lézerpont. 2010. 268–269. o. ISBN 9789638899101