Qız qalası
| Qız qalası | |
| balett | |
 | |
| Jelenet az ősbemutatóból | |
| Zene | Əfrasiyab Bədəlbəyli |
| Szövegkönyv | Əfrasiyab Bədəlbəyli |
| Koreográfus |
|
| Főbb bemutatók | 1940. április 18. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Qız qalası témájú médiaállományokat. | |
A Qız qalası az első azerbajdzsáni balett,[1] egyben az első balett a keleti muszlim országokban.[2] Három felvonásból, egy prológusból és egy epilógusból áll. A zeneszerző és a librettó szerzője egyaránt Əfrasiyab Bədəlbəyli.[1]
Ősbemutatójára 1940. április 18-án került sor az Azerbajdzsáni Állami Akadémiai Opera- és Balettszínházban; új változatát 1999. október 24-én mutatták be. A főszereplő a zeneszerző felesége, Qəmər Almaszadə, az első azerbajdzsáni balerina volt.[3] Az új változatnak, amelyből kihagyták az eredeti előadásban levő szovjet propagandát, Yulana Əlikişizadə volt a szerzője, zenéjét Farhad Badalbeyli, Əfrasiyab Bədəlbəyli unokaöccse írta át.[4]
Farhad Badalbeyli szerint az eredeti változat „Tipikusan szovjet sztori, amely az osztályharcot tükrözi: harc a proletariátus és a kánok és bejek között. Ezért ábrázolták a kánt horrorisztikus szexmániásként."[4]
Cselekménye
[szerkesztés]A történet alapja egy régi legenda, amely a bakui Szűz-toronyról (azeri nyelven 'Qız qalası') szól.[5]
Cahangir kán hazaérkezik a csatából a palotájába. Távozása előtt számos felesége közül az egyik várandós vot, és a kán fiúörökösre számított. A megszületett gyermek azonban lány lett, ezért a kán elrendelte kivégzését. Gülyanağ hercegnőt, a nem kívánt gyermeket a kán elől elrejtve felnevelték, és felserdülve Poladba lett szerelmes. A kán meglátja a 17 éves Gülyanağot, és nem tudván, hogy ő a lánya, beleszeret.[4] A kán tudomást szerez a lány érzelmeiről, és bezáratja egy toronyba, hogy elszakítsa Poladtól. Polad megtalálja a tornyot, de a kán is ott van, és feleségül készül venni Gülyanağot. Polad és Cahangir kán megküzdenek, Polad győzedelmeskedik, és felmegy a toronyba. A lány meghallja a lépéseket a lépcsőn, azt hiszi, hogy a kán jön, és leveti magát a toronyból a tengerbe, ahol halálát leli.[6]
A második változatban nincs szó apa-lánya kapcsolatról: A kán meglátja a gyönyörű, fiatal lányt, Gülyanağot az egyik uralma alá tartozó faluban, a lánynak azonban már vőlegénye van. A kán erőszakkal feleségül akarja venni a lányt, aki időnyerés céljából azt kéri, hogy a kán az esküvő előtt építtessen neki egy tornyot. Amikor a torony elkészül, a kán oda záratja be a lányt, és nekilát az esküvői előkészületeknek. Polad azonban a palotában megöli a kánt, majd elindul a toronyhoz. Gülyanağ tudja, hogy a kán az esküvőre készül, ezért azt hiszi, hogy ő jön a toronyba. Ebben a változatban is leugrik a toronyból, és meghal. Polad felér a torony tetejére, és nem találva szerelmesét, gyászolni kezd.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Музыкальная энциклопедия. Гл. ред. Ю. В. Келдыш. Т 1. А — Гонг. 1072 стб. с илл. М.: Советская энциклопедия, 1973
- ↑ Большая Советская Энциклопедия. Гл. ред. А. М. Прохоров, 3-е изд. Т. 1. А — Ангоб. 1969. 608 стр., илл.; 47 л. илл. и карт, 1 отд. л. табл.
- ↑ “Qız qalası” baleti. www.azerbaijan-news.az (2020. március 8.) (Hozzáférés: 2021. május 3.)
- ↑ a b c d Betty Blair: Maiden's Tower Ballet: New Plot Rids Soviet Propaganda. Azerbaijan International, VII. évf. 4. sz. (1999)
- ↑ Fiona Maclachlan: Happy Hundredth! Azerbaijan's State Theather of Opera and Ballet Approaches its Centenary. Visions of Azerbaidjan, 5–6. sz. (2010)
- ↑ Mary Ellen Snodgrass: The Encyclopedia of World Ballet. Lanham, Maryland: Rowman and Littlefield. 2015. 24–25. o. ISBN 9781442245266
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Maiden Tower (ballet) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.