Pyrocephalus dubius

Pyrocephalus dubius
	Természetvédelmi státusz
	Kihalt;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Királygébics-alkatúak (Tyranni);
Alrendág:	Tyrannides;
Részalrend:	Tyrannida;
Család:	Királygébicsfélék (Tyrannidae);
Alcsalád:	Vízitiranusz-formák (Fluvicolinae);
Nemzetség:	Fluvicolini;
Nem:	Pyrocephalus; Gould, 1839
Faj:	P. dubius;
Tudományos név
	Pyrocephalus dubius; Gould, 1839
Szinonimák
	Pyrocephalus minimus Ridgway, 1890; Pyrocephalus rubinus dubius Gould, 1839;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pyrocephalus dubius témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pyrocephalus dubius témájú kategóriát.

A Pyrocephalus dubius a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó kihalt faj.^[1]

Neve és rendszertani besorolása

Ezt a madarat 1835-ben, Charles Darwin angol természettudós fedezte fel, de csak 1839-ben, John Gould angol ornitológus írta le, illetve nevezte meg; még akkor Pyrocephalus dubius néven és önállófajként. 1890-ben, Robert Ridgway amerikai ornitológus átnevezte Pyrocephalus minimus-ra.^[2] Később a rubinfejű tirannusz (Pyrocephalus rubinus) alfajának vélték, és megkapta a Pyrocephalus rubinus dubius nevet. 2016-ban, újabb kutatások következtében, ennek a madárnak visszaadták az önálló faji mivoltát és az eredeti nevét.^[3] A Nemzetközi Madarászok Egyesülete (International Ornithologists' Union) elfogadja ezt a döntést, viszont mások még mindig alfajnak vélik.

Előfordulása

A Pyrocephalus dubius előfordulási területe Galápagos-szigetekhez tartozó San Cristóbal-szigeten volt. Ennek a szigetk volt az endemikus madara.

Megjelenése

A madár fej-testhossza 10,8-11 centiméter. A hím fejteteje fényesen élénk vörös színű; a torka is vörös, a begye jóval élénkebb, míg a hasi része majdnem elhalványul. A pofája a vörösből a fehérbe tér át. A fültájék és a háti rész általában sötétbarnák.

Életmódja

1929-ben még gyakorinak számított a San Cristóbal-szigeten. Rovarevő madár volt. A táplálékául szolgáló rovarok kizárólag endemikus növényekkel táplálkoztak, de miután az európaiak számos invazív növényfajt betelepítettek a Galápagos-szigetekre, az őshonos növények területe összehúzódott vagy megszűnt, ennélfogva a velük táplálkozó rovarok is, valamint a rovarokkal táplálkozó Pyrocephalus dubiusok. Az 1980-as évekre igen ritka lett; 1987-ben látták utoljára.^[4] Az 1998-as felkutatása nem járt sikerrel. A táplálékhiány mellett, kihalásához hozzájárulhatott a baromfihimlő (Avipoxvirus) és a madár malária (Plasmodium relictum).^[5] 2016 júniusában kihaltnak nyilvánították a Pyrocephalus dubius nevű madarat.^[6]

Jegyzetek

↑ BirdLife International (2017. december 8.). „Pyrocephalus dubius”. The IUCN Red List of Threatened Species 2017, e.T103682916A119211257. o, Kiadó: IUCN. DOI:10.2305/IUCN.UK.2017-3.RLTS.T103682916A119211257.en. (Hozzáférés: 2018. január 15.)
↑ *Robert Ridgway: Descriptions of twenty-two new species of birds from the Galapagos Islands Online, 1894
↑ Ore Carmi, Christopher C. Witt, Alvaro Jaramillo, John P. Dumbacher. "Phylogeography of the Vermilion Flycatcher species complex: multiple speciation events, shifts in migratory behavior, and an apparent extinction of a Galápagos-endemic bird species." Molecular Phylogenetics and Evolution. Volume 102, September 2016, Pages 152–173
↑ David W. Steadman & Steven Zousmer: Galapagos: Discovery on Darwin's Islands. Smithsonian Institution Press., 1988, ISBN 0-87474-882-8
↑ Martin Wikelski, Johannes Foufopoulos, Hernan Vargas & Howard Snell: Galápagos Birds and Diseases: Invasive Pathogens as Threats for Island Species (PDF fultext Archiválva 2008. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben., 384 KB) 2004
↑ Durrell Wildlife Conservation Trust: The first bird extinction in Galapagos. [2016. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 11.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a San Cristóbal flycatcher című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Gould, J. 1839. The Zoology of the voyage of H.M.S. Beagle, under the command of Captain Fitzroy, R.N., during the years 1832-1836. Edited and superintended by Charles Darwin. Part 3 Birds. Smith, Elder & Co. London. 1841. 156 pp., 50 tt. doi: 10.5962/bhl.title.14216 BHLReference page Original description pt.9 p.46 BHL
Carmi, O., Witt, C.C., Jaramillo, A. & Dumbacher, J.P. 2016. Phylogeography of the Vermilion Flycatcher species complex: Multiple speciation events, shifts in migratory behavior, and an apparent extinction of a Galápagos-endemic bird species. Molecular Phylogenetics and Evolution 102: 152-173. doi: 10.1016/j.ympev.2016.05.029 Abstract Reference page

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[IUCN-1] BirdLife International (2017. december 8.). „Pyrocephalus dubius”. The IUCN Red List of Threatened Species 2017, e.T103682916A119211257. o, Kiadó: IUCN. DOI:10.2305/IUCN.UK.2017-3.RLTS.T103682916A119211257.en. (Hozzáférés: 2018. január 15.)

[2] *Robert Ridgway: Descriptions of twenty-two new species of birds from the Galapagos Islands Online, 1894

[3] Ore Carmi, Christopher C. Witt, Alvaro Jaramillo, John P. Dumbacher. "Phylogeography of the Vermilion Flycatcher species complex: multiple speciation events, shifts in migratory behavior, and an apparent extinction of a Galápagos-endemic bird species." Molecular Phylogenetics and Evolution. Volume 102, September 2016, Pages 152–173

[4] David W. Steadman & Steven Zousmer: Galapagos: Discovery on Darwin's Islands. Smithsonian Institution Press., 1988, ISBN 0-87474-882-8

[5] Martin Wikelski, Johannes Foufopoulos, Hernan Vargas & Howard Snell: Galápagos Birds and Diseases: Invasive Pathogens as Threats for Island Species (PDF fultext Archiválva 2008. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben., 384 KB) 2004

[6] Durrell Wildlife Conservation Trust: The first bird extinction in Galapagos. [2016. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 11.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]