Ugrás a tartalomhoz

Pszichostimulánsok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A stimulánsok olyan szerek, melyek ideiglenesen növelik a figyelmet, az éberséget, és a tettrekészséget.

Áttekintés

[szerkesztés]

A stimulánsok többsége a szimpatikus idegrendszert aktiválva fejti ki hatását, a jelenleg kapható többségük pedig komoly eufóriát is okoz, ami már néhány alkalom után komoly szellemi függőséget okoz (ld. Dizájn(er) drogok), veszélyességük ezért is kiemelkedő mértékű. Használható terápiás célokra (hatásosak a narkolepszia, ADHD kezelésében), vagy olyan helyzetekben amikor a használónak ébernek kell maradnia (pl. pilóta). Növelik a teljesítőképességet, a tűrőképességet, valamint elnyomják az étvágyat. Sok eufóriát is okozó stimuláns hazánkban – ahogy a legtöbb országban is – tiltott.

Néhány stimuláns:

Több ezer stimuláns vegyület létezik. Alapul véve csak a metamfetamin-származékoknak van több mint 200 fajtája, ilyenek az MDMA, MDEA, MDA, MDE, 2C-B stb. Ezek többségét Alexander Shulgin professzor szintetizálta elsőként.

A legnépszerűbb legális stimulánsok a koffein és a nikotin, az illegálisok közül az ún. Dizájn(er) drogok vették át a sokáig vezető Extasy helyét.

Fiziológiai hatások

[szerkesztés]
  • megnövekedett pulzus és vérnyomás
  • megnövekedett légzésfrekvencia
  • eufórikus hangulat, „képességsokszorozódás” érzése
  • pupillatágulat
  • csökkent étvágy
  • fejfájás
  • idegesség
  • ritkán fókuszálási zavarok
  • álmatlanság
  • több nap használat után zavartság

Amfetaminok

[szerkesztés]
Szócikk: Amfetamin
Néhány esetben pszichiáter felírhat különböző amfetaminokat bizonyos rendellenességekre, pl. a narkolepszia tüneteinek csökkentésére. Rendeltetésszerű használat esetén növeli az éberséget és a pszichikai képességeket.

Visszaélés

[szerkesztés]
Nem-rendeltetésszerű használata (értsd „túladagolás”, mennyiségben vagy időben) szívritmus-zavart, és teljes fizikai összeomlást idézhet elő. Jellemző túlhasználat, az előző napi altató (barbiturátok) mellékhatásainak csökkentésre reggel, majd az amfetaminok hatásainak csökkentése este, altatókkal. Ez a „hullámvasutazás” jelentősen károsítja a szervezetet.
A kezdetben tapasztalt pozitív hatásokat 2-3 nap nem alvás után felváltják az érzékcsalódások, hallucinációk és a paranoia. Mindez 4-6 nap után bizarr, akár agresszív viselkedéshez vezethet. A mellékhatások többsége a szer elhagyásával megszűnik (a fokozott kalcium- és egyéb sók ürítése azonban visszafordíthatatlan fog- és csont-károsodást okozhatnak, akár már néhány tucat használat után is)).
Több módon vihető be a szervezetbe:
  • orálisan (tabletta, folyadék)
  • nazálisan (porként felszippantva, gőzét, füstjét belélegezve)
  • injektálva (bőr alá, izomba, vénába; ez utóbbi okozza a legintenzívebb élményt, s egyben a leggyorsabb leépüléshez vezet)

Függőség

[szerkesztés]
Szellemi függést könnyen és gyorsan kialakít, de a „hagyományos” szereknél (pl. Amfetamin, Metilfenidát) még a legtöbb használó könnyen viseli hiányát. Az Dizájn(er) drogok esetében azonban a szerek többségénél ún. „gyors-szerotonin-kilökődés” történik, aminek a „másnapos” következménye már 1-2 alkalom után is súlyosabb depresszió érzése, öngyilkossági gondolatok, erős fejfájás stb. lehet, amit csak az idő, vagy újabb szerhasználat mulaszt el. Ezzel nem árt tisztában lenni, ez a tudás csökkentheti a visszaesés kockázatát.
Tünetei:
  • kimerültség
  • rosszkedv
  • megnövekedett alvásigény
  • idegesség
  • depresszió

Kokain

[szerkesztés]
Szócikk: Kokain
Kokacserjéből állítják elő Bolíviában, Kolumbiában és Peruban. Por formában fordul elő leggyakrabban. Terápiás célokra ritkán használják, az orvoslásban leginkább helyi érzéstelenítő szerepet tölt be. A legtöbb országban -ahogy nálunk is- droglistán szerepel.

Visszaélés

[szerkesztés]
Napjainkban a felső tízezer drogja, főleg az ára miatt (15 000-30 000 Ft/gramm). Használói között színészek, üzletemberek, politikusok szerepelnek. Nagyobb dózisban könnyen halált okoz, szívelégtelenség, légzési elégtelenség, esetleg mindkettő formájában. Sok használó panaszkodik mellkasi fájdalomra, melyek a szer elhagyásával rendszerint elmúlnak.
Használata:
  • orálisan
  • nazálisan (főleg crack)
  • injektálva

Függőség

[szerkesztés]

Gyorsan alakít ki erős szellemi függést, sokak szerint segítség nélkül nem lehet abbahagyni, mások viszonylag könnyen elhagyják.

Tünetei:

Koffein

[szerkesztés]
Szócikk: Koffein
Többnyire teában, kávéban, csokoládéban, energiaitalokban és a kakaóban fordul elő. Stimulálja a testet növelve a pulzust és a vérnyomást, a használó könnyebben tud koncentrálni. Vízhajtó hatású. Előfordul tabletta formában is, vizsgázók, sofőrök és pilóták használják éberségük fenntartására. Legálisan kapható.

Nikotin

[szerkesztés]
Szócikk: Nikotin

MDMA

[szerkesztés]
Szócikk: MDMA

Dizájn(er) drogok

[szerkesztés]
Szócikk: Dizájn(er) drogok

Antidepresszánsok

[szerkesztés]
Szócikk: Antidepresszáns

Lásd még

[szerkesztés]

Az irodalomban

[szerkesztés]

Kosztolányi Dezső Mák c. kötetében (1916) olvasható költeménye, a Mérgek litániája[1] számos stimulánst megversel.

A nikotin zavart füstfellegében

keleti lázak fátyola remeg.

Az alkohol gyógyítja életünket,

ezt a fekélyes, óriás-sebet.

Hogy integetnek, hívnak és üzennek,

ha bánatoktól bong a beteg éj:

az éjjeliszekrényünkön alusznak,

és hallgatásuk is zokog, zenél.

Simák, szelídek s szörnyű gyilkosok mind,

olyan kicsik és mégis oly nagyok.

Oly mozdulatlanok. S faló ölükben

egy túlvilági lángvihar ragyog.

Mind szeretem. És ők is mind szeretnek.

Komor nevük imába foglalom.

Rettegve, félve rejtem el a titkuk,

mint átkomat és örök bánatom.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pszichostimulánsok&oldid=27073308”