Pseudorectes

Pseudorectes
	Fehérhasú gyümölcsrigó; (Pseudorectes incertus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Részalrend:	Corvida;
Öregcsalád:	Corvoidea;
Család:	Légyvadászfélék (Pachycephalidae);
Nem:	Pseudorectes; Sharpe, 1877
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pseudorectes témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pseudorectes témájú kategóriát.

A Pseudorectes a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légyvadászfélék (Pachycephalidae) családjába tartozó nem.^[1]^[2]

Rendszertani eltérés

A Pseudorectes-fajokat korábban a Pitohui madárnembe sorolták, azonban bebizonyosodott, hogy az egy gyűjtő taxon volt, amelybe több egymásra hasonló madarat raktak együtt. Idővel a Pitohui madárnemet két fajjal együtt kivették a légyvadászfélék családjából és áthelyezték a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába. Azonban a korábban odatartozott további 4 fajt szétosztották három különböző nembe, de ezek közül kettő (Pseudorectes és Melanorectes) megmaradt a légyvadászfélék között. A harmadikat az Ornorectes nevűt az újonnan létrehozott Oreoicidae nevű madárcsaládba sorolták be.

Rendszerezésük

A nemet Richard Bowdler Sharpe írta le 1877-ben, az alábbi 2 faj tartozik ide:

fehérhasú gyümölcsrigó (Pseudorectes incertus) van Oort, 1909
rozsdás gyümölcsrigó (Pseudorectes ferrugineus) (Bonaparte, 1850)

Előfordulásuk

Új-Guinea szigetén, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén honosak. Természetes élőhelyeik a szubtrópusi és trópusi erdők. Állandó, nem vonuló fajok.^[3]

Megjelenésük

Testhosszuk 21,5–28,5 centiméter közötti.

Életmódjuk

Gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkoznak.

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 2.)

Források

del Hoyo, J.; Elliot, A. & Christie D. (editors). (2007). Handbook of the Birds of the World. Volume 12: Picathartes to Tits and Chickadees. Lynx Edicions. ISBN 978-84-96553-42-2
Dumbacher JP, Fleischer RC (2001). „Phylogenetic evidence for colour pattern convergence in toxic pitohuis: Mullerian mimicry in birds?”. Proceedings of the Royal Society of London 268 (1480), 1971–6. o. DOI:10.1098/rspb.2001.1717. PMID 11571042. PMC 1088837.
Piper, R. Extraordinary Animals: An Encyclopedia of Curious and Unusual Animals, Greenwood Press (publisher)|Greenwood Press

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. május 29.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. május 29.)

[C-3] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 2.)

[1]

[2]

[3]