Ugrás a tartalomhoz

Propper Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Propper Sándor
Született1877. október 30.
Debrecen
Elhunyt1956. február 14. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapolitikus,
szerkesztő,
országgyűlési képviselő
Tisztsége
  • a Tanácsok Országos Gyűlésének tagja (1919. június 14. – 1919. június 23.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1922–1939)
SablonWikidataSegítség

Propper Sándor (Debrecen, 1877. október 30.Budapest, 1956. február 14.) magyar szociáldemokrata politikus, szerkesztő, országgyűlési képviselő.

Életpályája

[szerkesztés]

Fiatalon Budapestre költözött és kitanulta a kárpitos szakmát. 1904-től a Magyarországi Famunkások Szövetsége Központi Vezetőségének tagja, 1907-től a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár tisztviselőjeként, majd titkáraként dolgozott. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet (ÁFOSZ) igazgatóságának tagja, a Népszava és a Szocializmus munkatársa. Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom után az MSZDP gazdasági ügyeinek intézője volt. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején szovjetparlamenti képviselő volt. A kommün bukása után a Népszava helyettes szerkesztője, a pártvezetőség tagja, 1922-től 1939-ig országgyűlési képviselő volt. Peyer Károlyhoz állt közel. A második világháború után már nem került be az MSZDP vezetőségébe. 1945-től 1947-ig az Országos Központi Hitelszövetkezet elnöke, majd az Országos Szövetkezeti Hitelintézet alelnöke. Bár a pártegyesülés után tagja volt az MDP-nek, később már nem volt politikai tényező.

Emlékezete

[szerkesztés]

Hidas Antal Vörös Csepel c. indulójának szövegében Büchler József és Peyer Károly mellett őt is megemlítette.

„ A gégédre hurkol statáriumot,
És tapsolnak hozzá a rongy árulók,
Büchlerek, Propperek, Peyerek.”

Hidas Antal: Vörös Csepel.[1]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A szociálpolitika lényege (Bp., 1918)
  • A jogi és erkölcsi föltámadás útja. Propper Sándor előadói beszéde a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1924. évi országos pártgyűlésén; előszó Vámbéry Rusztem; Népszava, Bp., 1924 (Agitációs füzet)
  • A tanulás jelentősége a munkásmozgalomban; Famunkások Oktatásügyi Bizottsága, Bp., 1927
  • Új harc a választójogért. Az összeomlás oka és eredete. Propper Sándor képviselőházi beszéde az 1927-1928. évi költségvetés vitájában; előszó Peidl Gyula; Népszava könyvkereskedés, Bp., 1928
  • Kéthly Anna–Propper Sándor: Nincs változás. Költségvetés, királykérdés, szociálpolitika; Esztergályos János, Bp., 1933 (Szociáldemokrata füzetek)
  • Új ipari forradalom. Korunk társadalmi, gazdasági és termelési problémái; Népszava könyvkereskedés, Bp., 1933
  • A szakszervezetek útja és célja. Amit a szakszervezeti mozgalomról tudni kell; Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége, Bp., 1946
  • A kölcsönös segítség ösztönétől a tudatos szociálpolitikáig; Szociáldemokrata Párt Oktatásügyi Titkársága, Bp., 1946
  • Szakszervezeti mozgalom és nemzetköziség; Szakszervezeti Tanács–Munka, Bp., 1947 (A Szakszervezeti Tanács alapfokú szemináriumai)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Best of Communism: Vörös Csepel. zeneszoveg.hu (Hozzáférés ideje: 2019. február 2.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Parlamenti almanach – 1922-1927.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
  • Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára. Szerk. Csatár István, dr. Hovhannesian Eghia és Oláh György. Bp., 1939. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931.