Premontrei templom (Nagyvárad)
| Premontrei templom | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | római katolikus egyház |
| Egyházmegye | Nagyváradi római katolikus egyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 1741 |
| LMI-kód | BH-II-m-A-01040 |
| Elérhetőség | |
| Település | |
| Elhelyezkedése | |
 Premontrei templom
Pozíció Nagyvárad térképén
| |
 é. sz. 47° 03′ 36″, k. h. 21° 55′ 54″47.060018°N 21.931581°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 36″, k. h. 21° 55′ 54″47.060018°N 21.931581°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Premontrei templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A nagyváradi premontrei templom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-A-01040 sorszámon szerepel.
Története
[szerkesztés]A két tornyú templom barokk stílusban épült, eredetileg a pálos rend építtette, a Fájdalmas Szűz tiszteletére felszentelve. A templom építési ideje az 1740 és 1772 közötti időre tehető.
II. József 1786-ban felszámolta a pálos rendet. A rend felszámolását követően a templomot raktárnak használták. 1808-ban kerül a premontrei rend birtokába.
1872-1874 között a rendház épületét jelentősen kibővítették, eklektikus stílusban alakították át. A kibővített épületben kapott helyet a nagyváradi főgimnázium, illetve a Királyi Jogakadémia is.
Nagyváradra először II. István király 1131-ben, még a rendalapító Szent Norbert életében telepített premontreieket, az úgynevezett Váradelőhegyi Konventbe, amely így nem csak a premontrei rend magyarországi anyakolostora, de az alapító király temetkezőhelye is lett.
A templomhoz tartozó kolostor a középkorban elpusztult, melynek helyét korábban a mai Kálvária-hegyen feltételezték, de az elmúlt években régészeti ásatások során egy magaslattal keletebbre, az egykori Szent István hegy platóján sikerült rábukkanni.
Leírása
[szerkesztés]A templom Nagyvárad Olaszi városrészében épült, szentélye délre néz. Az egyhajós, két homlokzati tornyos templomhoz nyugatról csatlakozik a rendház épülete. Homlokzatán a bejárat két oldalát toszkán háromnegyedes oszlopok határolják, amelyek az emeleten is megismétlődnek. Tornyait lapos sátortető borítja.
A templom belső terében korinthoszi fejezetes pillérpárok állnak, amelyek a süvegboltozatot tartják, amely a szentélyben is folytatódik. A szentély boltozatán gipszornamentika látható, négy sarkában négy alak, az ornamentika az orgonakarzat mellvédjén is megismétlődik.
A templomban a szerzetesek által faragott tölgyfapadok találhatók domborműves virágdíszekkel, de a templom értékes elemei a vakablakot eltakaró faragványok és az orgonakarzat rokokó rácsai is.
Korabeli oltárai nem maradtak fenn, a ma láthatók már a premontrei rend megrendelésére készültek, mellékoltárait 1808-ban állíttatták. A főoltárt a Fájdalmas Szűzanyának szentelték, melyet Mezey Lajos festett 1841-ben.
Hivatkozások
[szerkesztés]- Nagyvárad, premontreiek temploma [1]
Források
[szerkesztés]- Lăcașuri de cult din România. www.cimec.ro. Institutul Național al Patrimoniului (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
- Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Premontrei templom és rendház [2]
További információk
[szerkesztés]- Emődi Tamás: Premontrei, egykori pálos templom, Nagyvárad. Romániai magyar lexikon. transindex.ro (2010. április 9.) (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.)
.svg){kind=small}