Praefectus Aegypti
A praefectus Aegypti – teljes nevén praefectus Alexandreae et Aegypti Egyiptom császári helytartója volt a Római Birodalomban.[1]
A tisztség létrejötte
[szerkesztés]Augustus i. e. 30-ban hódította meg Egyiptomot, amely addig Antonius és VII. Kleopátra uralma alatt állt. i. e. 27-ben megosztozott a szenátussal a birodalom provinciáinak irányításában, és ennek során Egyiptom a princeps kormányzása alá került. Augustus távol akarta tartani a szenátori rendet Egyiptomtól, ezért élére nem szenátori rangú legatust állított maga helyett tényleges helytartóként, mint a többi császári provincia élére, hanem lovagrendi praefectus. Ez a helyzet a római uralom végéig fennállt.[2] Septimius Severus idején Mesopotamia került hasonló státusba a praefectus Mesopotamiae irányítása alatt.[3]
Jogköre
[szerkesztés]Az Augustus idején hozott törvény a „proconsulhoz hasonló imperiumot” biztosított a számára, ami jogilag lehetővé tette számára, hogy legiókból álló hadsereg élén álljon főparancsnokként, ami egyébként szenátori rangot követelt volna. Augustus idején három legio állomásozott Egyiptomban, majd kettő, Traianus idején három, később pedig egy. Az egyes legiók élén praefectus legionisok álltak a más provinciákban szokásos legatus legionisok helyett, hogy rangjuk ne haladja meg a főparancsnokét.[4]
Bíráskodási joga kiterjedt a római és az egyiptomi jog alapján az egyiptomi alattvalókra is.[5]
Más császári provinciákban a gazdasági és pénzügyeket procuratorok irányították, Egyiptomban azonban a praefectus tisztsége ezt is magában foglalta.[6]
Rangja
[szerkesztés]70-ig a praefectus Aegypti a lovagi cursus honorum csúcsát jelentette, azaz ez volt a legmagasabb tisztség, amelyet egy római lovag elérhetett a birodalomban. Ezután a praefectus praetorio és a praefectus annonae rangban megelőzte és így a harmadik helyre került. Presztízse hasonló volt a legmagasabb szenátori tisztségek a consulok és proconsulok presztízsével. Antoninus Pius idejétől előfordult néha, hogy szenátori rangú személyt neveztek ki praefectusnak.[7]
A császárok magukat a fáraók utódának tekintették, és személyes képviselője, a praefectus is királyi tiszteletben részesült.[8]
A praefectus Aegypti a legmagasabb lovagi fizetési osztályba, a trecenariusok közé tartozott, azaz évi 300 ezer sestertius volt a jövedelme.[9]
Titulusa Nero idejétől vir egregius (kratisztosz), 185-től, de különösen Aurelianustól Constantinusig vir perfectissimus (diaszémotatosz) volt, majd a lovagoknak a szenátori rendbe való átsorolása miatt vir clarissimus (lamprotatosz) volt.[10]
Helytartók listája
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
- ↑ Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
- ↑ Római történeti kézikönyv helytartó, 250. o.
- ↑ Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
- ↑ Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
- ↑ Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
- ↑ Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
- ↑ Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
- ↑ Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
- ↑ Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Római történeti kézikönyv: Havas László – Németh György – Szabó Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó. 2001. ISBN 963 9191 75 2
- ↑ Római társadalomtörténet: Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 2000. ISBN 963 379 669 5
