Pr-cikk

Pr-cikknek azokat a cikkeket nevezi a public relations szakma és általában a szervezeti kommunikáció, amelyek a szervezettől a sajtó felé közvetített, hírértékűvé formált üzenetekből születnek, és nem kerülnek pénzbe. A magyarországi gyakorlat annyiban más, hogy a pr-cikkekért a legtöbb esetben fizetni kell.

A pr-cikk mint szervezeti kommunikációs műfaj és módszer nagy előnye, hogy kölcsönös előnyökön alapuló kommunikációt testesít meg a kapcsolatok tudatos szervezése révén: célja az egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés és bizalom megteremtése, fenntartása.

Fogalmi problémák

A pr-cikk fogalma évtizedek óta jelen van a hazai médiában. A köznapi jelentése megegyezik a „fizetett cikkel”, illetve az elektronikus médiában a fizetett műsorral (riporttal, feature-rel). Lényegét tekintve azonban szöveges reklám, az elektronikus médiában reklámriport, rekláminterjú. A nemzetközi megnevezése általában „advertorial” (az advertisement és az editorial összevonásával kreált fogalommal jelölve), illetve számos ország törvényei „textreklám”-ként azonosítják az ilyen tartalmakat (pl. Svédország).

Ez a megnevezés súlyosan sérti a magyar pr-szakembereket, hiszen azt sugallja, hogy a „pr-cikk” (advertorial) a public relations tevékenység lényegi része. Ezzel szemben az igazság az, hogy a pr-cikk csupán a public relations és a reklám szakmák határterületén létezik.

Különösen árt a pr-szakmának, hogy a médiában megjelent sok színvonaltalan reklámfogalmazvány miatt a „pr-cikk” kifejezés az utóbbi időben a hitvány, igénytelen kommunikáció szinonimájává lett.

A Magyar Public Relations Szövetség – azzal a szándékkal, hogy a hazai médiában, a marketingkommunikációban és a pr-szakmában elterjedt negatív szakmai gyakorlat ellen fellépjen – állásfoglalást tett közzé az úgynevezett pr-cikkekkel kapcsolatban.

A fizetett cikkek gyakorlata sérti az újságíró társadalmat is. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége már 1997-ben fellépett ez ellen a jelenség ellen. Állásfoglalásában ezt írta: „A hazánkban jelenleg meglévő gyakorlatot a MÚOSZ elítéli. A pr-cikkek megjelentetésének hazai gyakorlatát az újságolvasók, a tévénézők és a rádióhallgatók becsapásának tekintjük.” Jelen ajánlást elfogadta a MÚOSZ Kommunikációs és PR Szakosztálya 1997. március 1-én tartott Szakosztályülése.

A pr-cikk megjelentetésének céljai

• megismertetni az adott szervezetet és tevékenységét, vagy részeredményeit a „közönséggel”;
• megváltoztatni a célcsoportoknak a szervezetről alkotott képét (a szervezet szempontjából) kedvezőbb irányba;
• esetleges későbbi érdeklődés felkeltése;
• érdekek képviselete.

Mit tartalmazhat egy PR-cikk?

A cikk szó talán félrevezető lehet ebben az esetben, hiszen nem a nyomtatott sajtóról van szó, így itt jóval több féle tartalom megjeleníthető.

Amiket tartalmazhat:

• Szöveg
• Képek
• Audio/Podcast
• Videó
• Bemutató (pl.: Powerpoint – Tipp: Slideshare.com)
• Alkalmazást (pl: Kalkulátor)

A pr cikk felépítése, legfontosabb elemei

Cím: Talán a legfontosabb része a cikknek, hiszen legtöbbször ez motiválja majd a látogatókat, hogy olvassák el cikkét. Érdemes a célcsoportja egy olyan problémájából kiindulni, amelyet a cikkben említett termék/szolgáltatás megold. Továbbá, ha a cikk része a keresőoptimalizálási terveinek, akkor az adott kulcsszót is célszerű a címbe ágyazni (ebben az esetben azonban érdemes vigyázni a duplikált tartalomra).

Érdemes egy rövid összefoglalóval kezdeni, hogy azok is hozzájussanak az alapvető információkhoz, akik nem olvassák el a teljes cikket, illetve képet kapjanak arról, hogy az adott terméke/szolgáltatása mitől különleges, mitől más, és hol érhető el.

Egy rövid ismertető cégéről jól jöhet az image-építésben. Itt főleg szakértelméről, eddig elért eredményeiről, illetve arról érdemes említést tenni, hogy mindez milyen hasznára fog válni a potenciális üzlettársaknak.

A termékkel kapcsolatos statisztikák, vásárlói visszajelzések, jövőbeli tervek szintén értékes információk lehetnek. Természetesen olyanok, amelyek alátámasztják az adott termékkel/szolgáltatással kapcsolatos állításokat.

Érdemes szellősen, rövid, egyszerű, lényegre törő mondatokkal megfogalmazni a mondanivalót a könnyebb érthetőség érdekében, illetve felsorolásokat alkalmazni.

A célközönség említése szintén alapvető eleme kell, hogy legyen a cikknek. Kinek szól? Kinek a problémáit oldja meg a termék/szolgáltatás? Nekik miért ez a legjobb?

A termék/szolgáltatás használatával, szállítási, átfutási idejével is célszerű megismertetni az olvasót.Érdemes megemlíteni olyan tényeket, amikről nem biztos hogy a célcsoportnak van tudomása, de ugyanakkor fontosak az adott probléma megoldásához.Az érdeklődő pontosan hogyan juthat legegyszerűbben/leggyorsabban a termékhez, szolgáltatáshoz. Esetleg a cikk olvasása miatt akciósan, illetve, ezt az akciót hogyan tudja igénybe venni.

A cikk személyességéhez, illetve hitelességéhez hozzájárul az is, ha az elején, vagy a végén tartalmaz egy rövid hátteret a cikk írójáról (tapasztalat, eredmények, mióta dolgozik az adott iparágban stb.).