Ugrás a tartalomhoz

Próbababa (emberalak)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Próbababa

A próbababa többnyire állítható helyzetű végtagokkal rendelkező, ember formájú és méretű alak öltözékek bemutatására vagy alakra igazítására, esetleg más célra, ami az emberi test viselkedésének bemutatására vagy vizsgálatára alkalmas.

Történet

[szerkesztés]

Már a reneszánsz korában és később is alkalmaztak festőművészek emberi alakú figurákat, hogy azokat felöltöztetve hűen tudják visszaadni a ruhadarabok formáját, redőit, fényeit.[1]

A 18. században kezdetben fából vagy drótból készült próbababák (szabóbabák) csak az emberi alak törzsét mintázták (fej és végtagok nélkül), céljuk az volt, hogy segítsék a szabókat a ruha elkészítésében. A 19. században Franciaországban kialakult európai divat újdonságait már kezdték teljesen emberi alak formájú próbababákon (mannequin – ejtsd: manöken) bemutatni. [2][3][4] A 20. században azután alkalmazási területeik kibővültek.

Mai alkalmazási területek

[szerkesztés]

Hagyományos alkalmazások

[szerkesztés]

A próbababák alkalmazási területe ma is elsősorban a ruhaipar, ahol ezeken most is a félkész vagy kész ruhadarabok kipróbálása, formázása a cél, emellett igen nagy jelentőségük van a ruházati kereskedelemben, ahol a kirakatbábukon kész ruhadarabok, öltözékek – sokszor látványos – bemutatását teszik lehetővé kirakatokban, kiállításokon.[4][5]

Tudományos alkalmazások

[szerkesztés]

Különlegesen kialakított próbababákon végzik a ruházatfiziológiai vizsgálatokat, amelyek annak megállapítására irányulnak, hogy milyen hatással vannak különböző környezeti körülmények a ruházatot viselő ember szervezetére. A ruházat viselésének egyik legfontosabb célja, hogy megvédje az ember szervezetét a klimatikus viszonyok (hőmérséklet, légnedvesség) változásaitól, túlzott – a szervezet számára esetleg már káros – értékeitől, és ezzel elősegítse a kellemes közérzet fenntartását. Ennek vizsgálatára a klímakamrában elhelyezett és a célnak megfelelő műszerekkel felszerelt próbababát felöltöztetik a vizsgálat tárgyát képező ruhába és mérik a ruházat belsejében kialakuló hőmérsékletet, nedvességtartalmat. Az emberi test külső hőmérséklete ugyanis kb. 36 ºC, ennél magasabb hőmérsékleten már nem tud hőt leadni és károsan túlhevül. Nedves környezetben (pl. izzadt állapotban) azonban ez a megengedhető hőmérséklet csökken: minél több a víz a körülöttünk lévő levegőben, annál kevésbé tudjuk párolgással hűteni a bőrünk felszínét. Ezért fontos ezeknek az értékeknek a ruházaton belüli mérése.[6][7]

A próbababa az elsősegélynyújtási gyakorlatokban is fontos szerephez jut. Az ún. CPR baba csak a fejből és a törzs felső részéből kialakított torzó.[* 1] Ezen lehet gyakorolni azt a sürgősségi eljárást, amit a vérkeringés, illetve a légzés leállásakor kell végezni.

Jegyzet

[szerkesztés]
  1. A CPR az angol cardiopulmonary resuscitation – magyarul: szív tüdő újraélesztés – kifejezés rövidítése.[8]

Források

[szerkesztés]
  1. Oxford reference – Lay figure. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  2. Egy tárgy története – Próbababa. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  3. Így változtak a próbababák az elmúlt 150 évben. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  4. a b Váróczi Ákos: Próbababa – Tutanhamntól az Év Marketingese verseny színpadáig. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  5. A kirakatok szemrevaló lakói. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  6. Dr. Révai Tamás: Ruházatfiziológia és viselési komfort. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  7. Mekkora hőséget visel el az emberi szervezet?. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  8. https://lexiq.hu/cpr