Ugrás a tartalomhoz

Präteritum a német nyelvben

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Präteritum vagy Præteritum a német nyelv által használt igeidő, egyszerű múlt. A szó maga nyelvtanilag semlegesnemű főnév, jelentése múlt, egyszerű múlt

Nyelvtana

[szerkesztés]

Képzés

[szerkesztés]

Képzése a folyamatos (infinitiv vagy infinitivus) igealakból történik a következőképpen (a szabályos gyenge igék képzését a "machen" (csinálni) igével szemléltetve):

machen → mach → machte

A folyamatos igealak végéről levágjuk az -en végződést, és helyére tesszük a -te végződést, így kapjuk meg annak egyszerű múltú alakját

A haben (birtokolni) ige képzése

haben → hatte

Habár a haben-ből a fentebbi szabály szerint a Präteritum alaknak "habte" nek kellene lennie, de a b hasonul a t-hez, így lesz hatte.

Szabályos erős igék. A példa a "sprechen" (beszélni) ige

sprechen → sprach

Erős igék a präteritum alakban tőhangváltáson mennek keresztül, és nem kapnak -te végződést.

Rendhagyó igék. Példa: "sein" (létige)

sein → war

Egyszerűen nincs semmiféle szabály. Az ilyen igék ragozását és igeidőben, -szemléletben, és -módban külön-külön meg kell tanulni, ami megsokszorozza a tanulást.

Ragozás

[szerkesztés]

Amint látszik, a ragozásnál mindenféle ige ugyanazokat a végződéseket kapja az egyes személyeknél.

machte hatte sprach war
én ich machte hatte sprach war
te du machtest hattest sprachst warst
ő er/sie/es machte hatte sprach war
mi wir machten hatten sprachen waren
ti ihr machtet hattet spracht wart
ők (Ön) sie (Sie) machten hatten sprachen waren

Lásd még: Német nyelvtan

[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. PONS Igetáblázatok- Német