Ugrás a tartalomhoz

Prázsmári erődtemplom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prázsmári erődtemplom
  • műemlék
  • világörökségi helyszín része
Valláskeresztény
Felekezetevangélikus
Építési adatok
Építése13. század
Stílusgótika
LMI-kódBV-II-a-A-11745
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító596
TípusKulturális helyszín
KritériumokIV
Felvétel éve1993
Elérhetőség
TelepülésPrázsmár
HelyPrejmer, str. Mare nr. 2
Elhelyezkedése
Prázsmári erődtemplom (Románia)
Prázsmári erődtemplom
Prázsmári erődtemplom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 43′ 19″, k. h. 25° 46′ 24″45.722079°N 25.773456°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 19″, k. h. 25° 46′ 24″45.722079°N 25.773456°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Prázsmári erődtemplom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A prázsmári erődtemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Brassó megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-a-A-11745 sorszámon szerepel; emellett az Erdély erődtemplomos falvai elnevezésű világörökségi helyszín része.

Leírása

[szerkesztés]

A prázsmári evangélikus templom a Barcaság legjelentősebb templomerődje. Az első templomot talán 1218-ban kezdték építeni, majd az 1240-es években a kerci apátság folytatta az építkezést, jellegzetes ciszterci stílusban. A 15. században a megközelítőleg egyenlő szárú kereszt alaprajzú templom fölé tornyot, a szentély északi és déli falához egy-egy kápolnát emeltek. Az oltár háta mögött dombormívű sírkő található, rajta szakállas angyalok. 1480-ban készített Szent Kereszt-szárnyasoltára az egyik legrégebbi Erdélyben. Egyik harangját 1471-ben öntötték.[12] A templom köré hármas védőfalrendszert építettek. A külső védőfal a várost vette körül, a toronyból szétnézve még ma is fölismerhetőek az egykori város határai, amelyen belül a telkek és a házak is kisebbek voltak. A külső falgyűrűből semmi sem maradt, a középsőnek azonban még állnak részletei és a templom közelében két egykori védőtornya. A belsőváron belül, a templomudvar és az előudvar falában alakították ki azt a 275 ún. szalonnakamrát (családonként egyet), amelyek ostrom idején menedéket adtak a lakóknak, békeidőben pedig húskészítményeiket tárolták bennük. A több szinten egymás fölé épített kamrákat fa állványzaton lehet megközelíteni. A két udvart alagút köti össze, amelyet a védők öt helyen tudtak elzárni kapukkal és ráccsal. A barbakánban működött a városháza. A belsővárat vizesárok vette körül, amelybe a környező források vizét vezették. Az oszlopsoros bejárati szárnyat a 19. század elején építették, helyén korábban felvonóhíd működött. Délnyugati oldalán, a barbakán és a belső falgyűrű közé a 18. században építettek alacsonyabb védőfalat. Emögött működött a sütöde, ahol a várban őrzött lisztből sütöttek kenyeret. Az erődtemplomot 1964 és 1970 között restaurálták. A kommunista időszakban Ceaușescu pénzt adott az erődtemplom felújítására.[1]

Képgaléria

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Biserica fortificată Prejmer, patrimoniu Unesco. (Hozzáférés: 2023. január 21.)

Források

[szerkesztés]
  • Lăcașuri de cult din România. www.cimec.ro. Institutul Național al Patrimoniului (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
  • Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  • Szentpétery - Kerny: Az Olttól a Küküllőig, Officina Nova Kiadó, 1990.
  • Hermann Fabini: Atlas der siebenbürgisch-sächsischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, Monumenta Kiadó, 1999.
  • Thaler - Zsidi: Szász erődtemplomok Erdélyben, Anno Kiadó, 2006.