Hámos
Hámos (Považský Chlmec) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Zsolnai |
Rang | Zsolna városrésze |
Első írásos említés | 1438 |
Polgármester | Ivan Harman |
Irányítószám | 010 01 |
Körzethívószám | 041 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 14′ 24″, k. h. 18° 43′ 33″49.240031°N 18.725800°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 24″, k. h. 18° 43′ 33″49.240031°N 18.725800°E | |
Hámos weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hámos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Hámos (szlovákul: Považský Chlmec, 1948-ig Chlmec nad Váhom) Zsolna városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolna központjától 2 km-re északra, a Vágnak és a Kiszucának egyaránt a jobb partján, utóbbinak a torkolatánál fekszik.
Története
[szerkesztés]Az akkori „Kis Zadce” földjét – mely a későbbi települést is magában foglalta még – 1244-ben adta IV. Béla király Szobeszláv fia Bohumírnak. A települést magát 1438-ban „Hlumecz” alakban említik először. 1439-ben „Kolmetze”, 1494-ben „Homecz”, 1504-ben „Chumecz” néven szerepel. 1487-től 1758-ig a budatíni váruradalomhoz tartozott, lakói várjobbágyok voltak. Lakói tutajozással, halászattal foglalkoztak. A Szunyoghy családé, majd házasság révén a Csákyaké lett. 1784-ben 449 lakosa volt. Első iskolaépülete 1892-ben épült.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Chumecz, tót falu, Trencsén vgyében, ut. p. Zsolnával átalellenben a Vágh jobb partján. Budetintől a Kisucza választja el. Táplál 609 kath., 6 zsidó lak., kik fával eleven kereskedést űznek. F. u. gr. Csáky István örökös.”[1]
1910-ben 904, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
Az iskola a termelőszövetkezet épülete lett. 1970-ben csatolták a falut Zsolnához.