Port Moresby
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Port Moresby (Pot Mosbi) | |||
Port Moresby látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Pápua Új-Guinea | ||
Állam | Nemzeti Fővárosi Kerület | ||
Alapítás éve | 1873 | ||
Irányítószám | 111 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 317 374 fő (2012) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 35 m | ||
Terület | 240 km² | ||
Időzóna | UTC+10 | ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 9° 28′ 44″, k. h. 147° 08′ 58″9.478889°S 147.149444°EKoordináták: d. sz. 9° 28′ 44″, k. h. 147° 08′ 58″9.478889°S 147.149444°E | |||
Port Moresby weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Port Moresby témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Port Moresby (vagy Pot Mosbi) Pápua Új-Guinea fővárosa és egyben legnépesebb városa is.
Földrajz
[szerkesztés]A Korall-tenger partján, Új-Guinea szigetének délkeleti részén fekszik.
Éghajlat
[szerkesztés]A város trópusi szavanna éghajlatú: esős és száraz évszak váltakozik. Az 1040 mm átlagú évi csapadék zöme december és április között hull le. Egész éven át tart a fülledt hőség: az egyes hónapok középhőmérséklete 26 és 28 Celsius-fok között ingadozik.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 37,0 | 36,0 | 36,0 | 36,0 | 34,0 | 33,0 | 32,0 | 32,0 | 34,0 | 34,0 | 36,0 | 36,0 | 37,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 32,0 | 31,0 | 31,0 | 31,0 | 30,0 | 29,0 | 28,0 | 28,0 | 29,0 | 30,0 | 31,0 | 32,0 | 30,2 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 26,0 | 26,0 | 26,0 | 26,0 | 26,0 | 25,0 | 25,0 | 25,0 | 26,0 | 26,0 | 26,0 | 26,0 | 25,7 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 23,0 | 23,0 | 23,0 | 22,0 | 22,0 | 22,0 | 20,0 | 20,0 | 21,0 | 21,0 | 22,0 | 23,0 | 20,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 179 | 193 | 170 | 107 | 64 | 33 | 28 | 18 | 25 | 36 | 48 | 112 | 1013 |
Történelem
[szerkesztés]Az 1800-as évek közepén a főváros helyén a motu törzs apró falvai álltak. A falvak lakói élelmes kereskedők voltak, akik törékeny vitorlásaikon áruikkal messze partokra is elmerészkedtek. 1870-es években telepedtek le a vidéken az első európai misszionáriusok és kereskedők.
1873-ban foglalták el az angolok Új-Guinea szigetének délkeleti részét, és ekkor létesítették a kikötőt is, amely köré később Port Moresby is épült. A város névadója John Moresby kapitány volt, ő térképezte fel az itteni öböl környékét is.
1896-ban az itteni aranylelőhelyek híre több száz fehér szerencsevadászt csábított ide, ám a rövid "lázas" időszak után a városka visszasüllyedt az alárendelt gyarmati központ álmos hétköznapjaiba. Nagy-Britannia 1906-ban Brit-Újguineát átengedte Ausztráliának. Neve ettől kezdve Pápua terület volt.
1921-ben a sziget északkeleti részén fekvő Német-Új Guinea Ausztrália mandátumterülete lett. 1949-ben egyesítették a két tartományt Pápua és Új-Guinea néven. Közigazgatási székhelye Port Moresby lett.
Gazdasága
[szerkesztés]A város kikötőjéből exportálják a környék erdeiből származó haszonfát, valamint az ültetvényeken termő kókuszdiót, kakaót és nyersgumit.
A városnak van még cement, dohány- és sörgyár létesült. A javítóüzemek és a kisebb könnyűipari üzemek a helyi lakosság ellátását szolgálják.
A villamos energiát a Laloki-folyó vízerőművéből kapja a város.
Közlekedés
[szerkesztés]Légi közlekedése is sokkal fejlettebb a közúti forgalomnál. A kisebb-nagyobb városokat összekapcsoló belföldi repülőjáratok a főváros Jacksons nemzetközi repülőtérről csatlakoznak a külföldre Ausztrália és Délkelet-Ázsia felé tartó vonalakhoz.
A városi tömegközlekedést a buszok képviselik.
Bűnözés
[szerkesztés]A világ egyik legveszélyesebb nagyvárosa. Gyakoriak az olyan bűncselekmények, mint a lopás, az autórablás, a betörés és behatolás, a családon belüli erőszak, a szexuális zaklatás és a gyilkosság.[1]