Portál:Fenntartható fejlődés/Irodalom/archive2
Mit szeretnél 2014-re?
Békét!
Az emberi létezés és kultúra alapja az emlékezet. Akinek nincs emlékezete, nem él, mert maga az emlékezet az élet. Ez éltet. Ez hozza létre az egyén esetében az önazonosság tudatát, az öntudatot, a közösségben a valláshoz, népcsoporthoz, nemzethez tartozás felemelő és olykor tragikus érzelmeit, a valahová tartozást, a „mi” élményét. Akinek nincs emlékezete létfelejtésben él, elfelejti, mi történt vele, honnan jön és hová megy. Nem él, csak kallódik, a mindig elillanó pillanat örök elmúlásában sodródik.
Mit szeretnél 2013-ra?
Egészséget!
A környezetszennyezéssel számos betegséget hoznak összefüggésbe a szakemberek. Az Európai Parlament kutatásai szerint szerint az olyan daganatos megbetegedések, mint a tüdő-, bőr- vagy mellrák, a környezet káros hatásaira vezethetők vissza. Ilyen betegségek lehetnek még a légzőszervi megbetegedések vagy a klímaváltozás kapcsán felbukkanó ismeretlen eredetű kórokozók. A vizek és a levegő elszennyeződése és az elektromos környezeti hatások következtében a legyengült szervezetben kialakult betegségek. Az egyéni törődésen kívül társadalmi összefogásra is szükség van, hogy minél kevesebb ember élhessen a környezeti ártalmaktól súlytott területeken és védve legyen azok káros hatásaitól. A "Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014" célkitűzései éppen ezt a célt szolgálják.
Az egyéni egészség megőrzése érdekében szükségünk van arra, hogy ismerjük azokat a fontos körülményeket, amelyek betegséget okozhatnak és a módjukat is, hogy hogyan kerülhetjük el azokat.
Tovább a teljes szócikkhez…
|
Mit szeretnél 2012-re?
A jövőkutatás a társadalomtudományok közé tartozik. Egyik kulcskérdésének, a jövőorientáltság kutatásának gyökereit a szociálpszichológiában találjuk. Piaget-ről tudjuk, hogy foglalkozott a "jövőorientáció" fogalmával; Lewin pedig a jövőt már egy állandóan változó képként fogta fel. Ő vezette be a pszichikus tér fogalmát. E spektrumban megjelennek az anticipációk, a remények, a vágyak és a félelmek, amelyek mozgósító erővel hathatnak a jelenbeli döntéseinkre. Mindez az 1930-as, 40-es években történt. Azóta kialakult az a módszertan és metodika, amely a jövőkutatást önálló társadalomtudományi diszciplínaként határozza meg. Hazánkban az 1970-es évek óta a Magyar Tudományos Akadémia is elismeri tudományként. Globális szinten a káoszelmélet tanulságai, a technikai haladás, a környezeti változások, és a humán tényezőnek tulajdonított egyre nagyobb jelentőség, a megoldatlannak tűnő társadalmi problémák egyaránt életre hívták a jövővel való foglalkozás interdiszciplináris megközelítését, amely tudatában van annak, hogy az egész mindig több, mint a részek puszta összege. A jövőkutatás a mai napig megfelelően egzakt, ugyanakkor csodálatos módon nyitott tudományterület maradt: művelőinek kifejezett törekvése, hogy más diszciplínák képviselőivel, sőt a művészeti és spirituális megközelítések szakértőivel együttgondolkodva kutasson.
| Tovább a teljes szócikkhez… |