Ugrás a tartalomhoz

Portál:Csillagászat/Áttekintés/quote archive

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Portál:Csillagászat | Áttekintés

2014

[szerkesztés]

Egyben van az ISON üstökös!

[szerkesztés]
Az ISON üstökös pályájának megjelenítése a Naprendszerben.
Különleges felvétel az ISON üstökösről a Hubble űrteleszkópon áttekintve

Két hónapnyi várakozás után végre ismét észlelhető az ISON-üstökös, amely az első megfigyelések alapján szépen fényesedik, így reményünk van arra, hogy decemberben szabad szemmel is látható lesz.

Lassan egy éve ismerjük a C/2012 S1 (ISON)-üstököst, amely november végén és decemberben az évszázad egyik legfényesebb csóvás égi vándora lehet - vagy elenyészik, még mielőtt elérné napközelpontját, és még csak szabad szemmel sem lesz látható. Mindkét eset bekövetkezhet, ami jól mutatja, hogy az üstökösök még mindig a legkevésbé előrejelezhető égi jelenségek közé tartoznak. De talán pont ez adja a varázsukat is.

Tovább az újságcikkhez

A Delfin csillagkép új csillaga a Nova Del 2013

[szerkesztés]
Nova Delphini 2013

Koicsi Itagaki japán amatőr csillagász 2013. augusztus 14-én egy 6,3 magnitúdós fényességű új csillagot fedezett fel 18 cm-es reflektorával. Az új csillag a Kis Róka csillagkép és a Nyíl csillagképek között található.

A Delfin csillagkép negyedrendű csillagokból álló jellegzetes kis csillagkép a nagy nyári háromszög közelében. Legutóbb 1967-ben figyeltek meg egy 3,7 magnitúdós vendégcsillagot a Delfin csillagképben. Az új csillagok hagyományos neve nóva. A nóva szó a latin nova stella (=új csillag) kifejezésből származik, s mindmáig ezzel a névvel hivatkozunk a kataklizmikus változócsillagok egyik típusára. Az újonnan felfedezett csillagrobbanás is ebbe a típusba tartozik - egy kettős rendszerben található fehér törpe felszínén lejátszódó termonukleáris reakciók állnak a hirtelen felfényesedés hátterében.

Tovább az újságcikkhez

Megérkeztek a Perseidák!

[szerkesztés]

A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj, melynek szülőégitestje a 109P/Swift-Tuttle üstökös. Radiánsa a Perszeusz csillagkép területén van (innen kapta nevét), maximuma augusztus 12-augusztus 13-re esik, a köztudatban emiatt augusztus a hullócsillagok hónapja. A raj sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb a hajnali időszak.

Tovább a szócikkhez

Indulásra kész a NASA következő naptávcsöve

[szerkesztés]
Az IRIS felépítése

Az IRIS egy 20 cm-es távcsővel fogja feltérképezni, hogyan áramlik a kromoszférából a korona felé a plazma és az energia, és milyen folyamatok zajlanak a Nap légkörében.

A Nap kutatásának egy fontos területe, hogy pontosan mi is történik a felszín, a fotoszféra felett: hogyan áramlik át az anyag, illetve a magfúzió megtermelte energia át a kromoszférán, a koronán, majd pedig ki a helioszférába, a napszél szárnyán. Ennek megfigyelése nem egyszerű feladat: megfelelő hullámhosszakat kell választani, hogy a fotoszféra fényárát kiszűrjük, és nagy térbeli és időbeli felbontással kell dolgozni, hogy a gyors és finom változásokat is észrevegyük. Az IRIS (Interface Region Imaging Spectrograph) épp ezt célozza meg. A NASA Small Explorers programjának részeként megépült űreszköz egy 20 cm-es távcsővel és egy ultraibolyában érzékeny detektorral lesz felszerelve, mely a kromoszférát, illetve a kromoszféra és korona közti átmeneti régiót fogja vizsgálni. Az UV képalkotó spektrográf spektrumokat és képeket is képes lesz rögzíteni. A felvételek 133 és 284 nm-es hullámhosszak közé eső sávokban készülnek majd. A térbeli felbontás 0,33-0,4 ívmásodperc közötti lesz, a teljes elérhető látómező pedig 2 ívpercet fog át. A térbeli mellett az időbeli felbontás is nagy hangsúlyt kap: az IRIS 6 másodpercenként készít majd el egy képfelvételt, és 1 másodpercenként rögzít spektrumokat. Az adatok begyűjtése azonban csak az egyik fele a munkának: a megfigyelések megértéséhez igen komoly magnetohidrodinamikai modellezési munka is kapcsolódni fog.

Tovább az újságcikkhez

Rekordfényességű gammavillanást detektáltak

[szerkesztés]
A GRB 130427A gammavillanás
A villanásról készült animáció

2013. április 27-én a Fermi űrteleszkóp rekordfényességű gammavillanást detektált az Oroszlán csillagképben. Az esemény olyan sokáig tartott, hogy a Fermi mellett számos egyéb űr- és földi távcső is gond nélkül tudta észlelni. A NASA Fermi űrteleszkópjának kutatója, Julie McEnery (Goddard Space Flight Center) szerint már régóta vártak egy igazán fényes gammavillanásra (gamma-ray burst, GRB), ami 2013. április 27-én be is következett. Az esemény olyan sokáig tartott, hogy rekord számú földi távcső is el tudta csípni az optikai, infravörös és rádiótartományban, még az űrteleszkópok észlelései alatt. A villanást a Fermi GBM (Gamma-ray Burst Monitor) műszere detektálta az Oroszlán csillagképben. Ebben a pillanatban a NASA Swift űrteleszkópja éppen két céltárgy közötti átállást végzett, így BAT (Burst Alert Telescope) műszere kevesebb mint egy perc múlva már szintén adatokat szolgáltatott a GRB 130427A jellel ellátott eseményről.


Tovább az újságcikkhez

Túlélte a Nap poklát az üstökös!

[szerkesztés]
A Lovejoy üstökös

Bár a napközelség előtti órákban már lemondtunk róla, a Lovejoy-üstökös átvészelte a rettentő forróságot, kiérdemelve a Nagy Túlélő elnevezést. Elérkezett a várva várt nap, december 15-én a Lovejoy-üstökös a Nap közvetlen közelébe ért, hogy magyar idő szerint 16-án hajnali 01:30-kor elérje napközelpontját, amely 140-120 ezer km-rel a Nap látható felszíne felett húzódott, ahol a napkorona hőmérséklete eléri az 1 millió fokot. Senki sem tudta mi fog történni, de a szakemberek döntő része azon a véleményen volt, hogy hiába ez az elmúlt három évtized legfényesebb napsúroló üstököse, nem fogja túlélni a napközelséget, a pokoli körülmények közt anyaga teljesen elpárolog.

Az első képünk 15-én délután készült a SOHO napmegfigyelő szondával. Az üstökös feje ekkor már a Vénusz látszó fényességét közelítette, emiatt telítésbe vitte a szonda detektorát. Ez okozza a fejből két oldalra kinyúló "bajszokat", de ezek nem valós képződmények. Nem úgy a lefelé mutató porcsóva, melynek hossza eléri a 4 fokot, vagyis legalább 11 millió km hosszan nyújtózott.

Tovább az újságcikkhez


2013

[szerkesztés]

Marsha S. Ivins Budapesten

[szerkesztés]
Marsha S. Ivins, a NASA asztronautája

2012. december 6-án és 7-én Marsha S. Ivins a NASA asztronautája a Budapesti Műszaki Egyetemen járt. Közel kétszáz hallgató és vendég előtt tartott nagy sikerű előadást Az emberes űrrepülés múltja, jelene és bizonytalan jövője címmel, valamint találkozott a Masat–1 stábjával. Az előadásra az egyetlen magyar űrhajós, Farkas Bertalan is ellátogatott.

Marsha Ivins 1990 és 2001 között öt küldetésben vett részt és összességében 55 napot töltött el a Nemzetközi Űrállomáson. A leghosszabb idő, amit az űrben töltött, két hét volt. Három alkalommal az Atlantis, kétszer pedig a Columbia űrsikló legénységének volt a tagja. Az előadás az ott töltött napjairól szólt. Nagyon érdekes volt a súlytalanság bemutatása, videó- és fényképfelvételekkel illusztrálva.

Részletes radarképek egy földközeli kisbolygóról

[szerkesztés]

Amerikai radarcsillagászok szokatlanul hosszú ideig, két héten át tudták vizsgálni a Föld közelében elhaladó 2007 PA8 jelű kisbolygót. Az öt évvel ezelőtt felfedezett 2007 PA8 jelű kisbolygó november 5-én 6,5 millió km-re megközelítette a bolygónkat, ami a Föld-Hold távolság 17-szerese. Ez nem különösebben jelentős közelség, ám pont ennek, a viszonylag lassú elhaladásnak volt köszönhető, hogy a NASA/JPL és a Caltech csillagászai október 31-e és november 13-a között szinte minden nap tudtak értékelhető radarvisszhangot kapni az 1,6 km átmérőjű égitestről. A megfigyelésekhez a kaliforniai Goldstone-ban felállított 70 m-es rádiótányért használták.

Tovább az újságcikkhez Lásd még a Radar és a Rádiócsillagászat című szócikket is.

Jelenleg folyó űrbéli események

[szerkesztés]

Masat–1

[szerkesztés]

A Masat–1 (a Magyar és satellite szavakból képzett szó) az első teljesen magyar építésű műhold. A mintegy 1 kilogramm tömegű, 10 centiméter élhosszú kocka formájú technológiai pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztik, indítása 2012. február 13-án, több más hold társaságában várható, az ESA új VEGA hordozórakétájának első küldetésén, Kourou-ból.

Hazai előzmények

[szerkesztés]

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Űrkutató Diákkörének tagjai 2006-ban, egy BME-konferencián látták meg a würzburgi egyetem által kifejlesztett pikoműholdat, majd 2007-ben, a Lengyel-Magyar űrkutatási konferencián megismerhettek egy lengyel egyetemi fejlesztésű kisműholdat. Ezután fogalmazódott meg bennük, hogy csatlakozzanak a projekthez, és saját fejlesztésű űreszközt hozzanak létre.

Cél

[szerkesztés]

Egy 10 cm-es élhosszúságú kockába integrálni egy olyan 1 kg tömegű rendszert, mely képes túlélni a felbocsátáskori rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez (pl. széles hőmérsékleti tartomány, vákuum), a Földtől 2000 km magasságban legalább 3 hétig képes működni és folyamatosan kommunikálni a földi vezérlőállomással.

Tovább a teljes szócikkhez…

A Cassini–Huygens űrszonda

[szerkesztés]
A Cassini–Huygens űrszonda

A Cassini–Huygens az Amerikai Egyesült Államok űrügynöksége, a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája, amelyet Giovanni Cassini olasz származású francia csillagászról neveztek el. Ez a tudományos célú űrkutatás eddigi legnagyobb szabású vállalkozása, célja 2004 és 2008 között a Szaturnusz bolygó környezetének vizsgálata és egy leszállóegység, a Huygens eljuttatása a Titán hold felszínére.

A Cassini tudományos céljai: a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus viselkedésének meghatározása; a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása; a Iapetus vezető félgömbjén található sötét anyag eredetének és természetének meghatározása; a magnetoszféra viselkedésének és háromdimenziós szerkezetének mérése; a Szaturnusz légkörének vizsgálata a felhők szintjén; a titáni felhők időbeli változásának vizsgálata; a Titan felszínének vizsgálata.

A Cassini orbitert a kaliforniai Sugárhajtási Laboratórium (JPL) építette, a Huygens landert az Európai Űrügynökség, az orbiter nagy teljesítményű antennáját az Olasz Űrügynökség. A Cassini–Huygens program összköltsége 3,26 milliárd USD, amiből 1,4 milliárd az építés, 704 millió a működtetés, 54 millió a követés és 422 millió a Titan IV hordozórakéta.

Tovább a teljes szócikkhez…

A "Cassini Solstice Mission" naprakész honlapja

2010

[szerkesztés]

December

[szerkesztés]

November

[szerkesztés]

Október

[szerkesztés]

Szeptember

[szerkesztés]
  • Légköroptikai konferencia, Baja, 2010. szeptember 9-11, A megrendezendő konferencia az amerikai „Light and Color in Nature” (St. Marys city, Maryland, USA, 2010. június 16-20.) társ-konferenciája. A légköroptikai jelenségek rajongóinak és kutatóinak 2009-ben elmaradt hazai találkozójának sokak által várt megvalósítása.

Augusztus

[szerkesztés]

Július

[szerkesztés]

Június

[szerkesztés]

Május

[szerkesztés]

Április

[szerkesztés]

Március

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Portál:Csillagászat/Áttekintés/quote_archive&oldid=20454155”