Portál:Autópálya/A hónap szócikke archívum
Ezen a lapon az Autópályaportál, azon kitüntetésben részesült cikkek részletei olvashatók, amelyek elnyerték a hónap szócikke díjat. 2009. január 10-től ezt a módszert felváltja a A hét szócikke rovat.
Az 1990-es évek közepéig Magyarország autópályái ingyenesek voltak. Ezt követően előbb a közvetlen, ún. „kapus” díjszedési mód kezdett terjedni, de ezt az ezredforduló környékén kiszorította az adott időtartamra az egész hálózat használatára feljogosító matricák rendszere.
2008. január 1-től a szélvédőre ragasztandó matrica megszűnt, az autópályákat jelenleg előre váltott "e-matricával" lehet igénybe venni. A vásárláskor a vevő csak bizonylatot kap, amellyel igazolhatja az útdíj megfizetését. Az útdíjat még az autópályára történő felhajtás előtt ki kell fizetni. Az úthasználati jogosultság Magyarország összes díjköteles útszakaszán (autópályák, tranzit főútvonal-szakaszok) érvényes. 2006-tól mobiltelefonon és interneten is vásárolható „autópálya-matrica”.
Jelenleg előkészületek zajlanak a használattal arányos, elektronikus díjszedési rendszer bevezetésére.
Az M2 egy autópálya az angol Kent grófságban. 41,4 km hosszú és igazából csak az A2 egy településeket elkerülő szakaszának készült. Kent északi részén halad Sittingsbourne-tól és Faversham-től délre és ez az egyetlen M-mel jelölt brit autópálya mely egyetlen más M-mel jelölt autópályával sem áll közvetlen összeköttetésben. Az M2 az egyetlen autópálya melynek közvetlen úticélja sincs. A nyugati végén Londont, míg a keletin Canterbury-t, a Csatorna-alagutat vagy Dovert szokták célként megjelölni, ezeket azonban meg sem közelíti az autópálya. A Kent északi részét elkerülő szakaszát 1963-ban, míg a többi szakaszt 1965-ben építették meg. Tervezték, hogy Londonig ill. Doverig meghosszabbítják, hogy ez legyen a fő összekötő út a főváros és a kikötők között, de ez sosem történt meg. Valójában A2(M)-nek kellene nevezni, de a Daily Telegraph egyik első híradásában tévesen M2-ként hivatkozott rá, s a közlekedési minisztérium átnevezte M2-re.
Az A3 (más néven Észak-Erdélyi) autópálya egy, jelenleg építés alatt álló romániai autópálya. Az A3-assal (románul: Autostrada Transilvania) kapcsolatos tervek komoly politikai vitát váltottak ki: ugyanis a 2004 vége óta hivatalban lévő Tăriceanu-kormány egy ideig az A1-est, ezt az Erdélyt csupán annak szélén érintő autópályát tartotta szemelőtt. Ez érthetően nem volt ínyére sok erdélyi politikusnak – magyaroknak és románoknak egyaránt. A román fél részéről például Emil Boc kolozsvári polgármester, egyben demokrata pártelnök próbálta meggyőzni a koalíciót egy Erdély központi területeit is érintő beruházás értelmes mivoltáról. Az észak-erdélyi autópályát ellenző kormány érve az volt, hogy az ország az A1-esre kap kölcsönt az EBB-től, egyszerre két autópályára pedig nincs elég pénz.
Az M 05 egy ukrán autópálya, az E95 európai út része. Az út Kijevtől Bila Cerkvát és Umanyt érintve jut el Odesszáig. Az út neve 1991 előtt M20 volt. A fővárost a Fekete-tenger keleti medencéjének ukrán partvidékével összekötő legfőbb közút, emellett fontos tranzitút a Baltikum és a Balkán között. Hossza 453,3 km, felhajtó szakaszokkal együtt 478 km. Építése 1926-ban kezdődött el. 1960-ra készült el az irányonként egy-egy 7,5 m széles sávból álló főút. Az 1966–2002 között folyt felújítás során a Kijev és Zsaskiv közötti 138 km-es, valamint a Cservonoznamjanka és Odessza közötti 81 km-es szakaszát kétszer kétsávosra bővítették.
A Interstate 40, autópálya az Amerikai Egyesült Államok interkontinentális-autópályái közé sorolható, ugyanis kelet-nyugat irányban átszeli az országot. Hossza több mint 4.000 kilométer és ezzel a leghosszabb autópályák között is szerepel. Útvonala során 8 államot és 25 nagyobb várost érint, valamint 24 egyéb Interstate-autópályával is kereszteződik az útvonala.
Az autópálya a Kalifornia állambeli Barstow városból indul. Needles Freeway az autópálya beceneve, sokan ugyanis így emlegetik, főleg Kaliforniában. A nevét Needles városáról kapta, ez az autópálya ugyanis a település főútja. Itt lépi át a Kalifornia-Arizona határvonalat. Kaliforniai hossza 249 kilométer.
Arizona államban 578 kilométer hosszan halad keresztül, közvetlenül a Grand Canyon mellett. Útvonala során érinti a Grand Canyon Nemzeti Parkot is.
A D5-ös autópálya (Via Carolina), Prágát köti össze Plzeň-nel és Rozvadovnál (a cseh-német határnál) kapcsolódik, az A6-os német autópályához.
A D5-ös Nyugat-Csehország legjelentősebb és egyben legforgalmasabb útja is és ez a legfontosabb közlekedési kapocs a nyugati államokkal. Teljes, 151 km-es hosszában elkészült.
Az A1-es autópálya Lengyelország észak-dél kiterjedésű autópályája Gdańskban kezdődik déli irányban halad amíg el nem éri Toruńt ezután keresztezi az A2-es autópályát amely Lengyelország nyugat-kelet irányú autópályája. A kereszteződés után eléri Łódźot Lengyelország 2. legnagyobb városát. A táj dél felé egyre jobban emelkedik. Łódź után éri el az autópálya Lengyelország legnagyobb ipari körzetét Sziléziát ahol Katowice közelében keresztezi az A4-es autópályát. Az autópálya végül a Cseh határhoz ér ahol az út D1-es autópálya néven folytatja az útját Csehország, Brno és Prága felé.
| E 71 |
| E 60 |
| E 653 |
Az M7 autópálya délnyugat felé haladva Budapestet köti össze Székesfehérvárral, majd továbbhalad a Balaton déli partján. Folyamatban van a horvát határig tartó szakasz építése. Az M7-es autópálya részét képezi az V. számú helsinki folyosónak, melynek az a célja, hogy az Adriai-tenger kikötői és a kelet-európai országok között létesítsen közúti kapcsolatot. Az M7 autópálya Letenyétől nyugatra a 229 km-es szelvénynél elágazik, az M7-es ág a horvát, az M70 a szlovén határig épül ki.
A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország legnagyobb hídja. (A címet a Megyeri híd átadásáig fogja birtokolni.) 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak.
A Zamárdi utáni autópálya fejlesztésére már a hetvenes években voltak tervek, a Zamárdi-Balatonszárszó közötti szakaszra engedélyeztetési tervek is készültek, végül azonban nem volt pénz a megépítésére. A terveket a kilencvenes években porolták le, akkor a tóhoz közeli – öt kilométeren belüli –, a tótól 5-10 kilométerre, valamint 15-20 kilométerre megvalósuló nyomvonalakra is készítettek változatokat (bár ez utóbbi már annyira messze lett volna a Balatontól, hogy több mint száz kilométert tett volna ki a tóparti településeket elérő bekötőutak hossza). Nagyjából tíz év alatt összesen 47 tervváltozat készült, ezek közül azonban – az önkormányzati törvényben biztosított jogával élve – az 1800 lakosú kőröshegyi és a 2300 lakosú balatonföldvári önkormányzat mindössze egyet, a most megvalósuló völgyhidas megoldást támogatta. A két településsel végül 2000-ben sikerült megállapodni a völgyhidas megoldásról, s azt önkormányzatok képviselő-testületei 2001 februárjában fogadták el. Így nem csak az autópálya ezen szakaszának megépítése elől hárult el az akadály, hanem a teljes balatoni szakasz építését is érdemes volt elkezdeni, hiszen a különböző szakaszok összeérhettek. A 2×2 sávos hídon 110 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, és nincsenek leállósávok sem.
Az M3 autópálya kelet felé haladva Nyíregyházával és az északkeleti országrésszel köti össze Budapestet. Jelenleg Nyíregyházáig lehet eljutni rajta. A Nyíregyháza – Vásárosnamény közötti szakaszt 2010-ig tervezik megépíteni. Vajáig autópályaként, onnan autóútként, majd Vásárosnaménytól M300-as néven Záhonyig. A Debrecen felé haladó M35-ös leágazása 2006 végére készült el.
1978-ban megépült az első 33 km-es szakasza, majd 1980-ban ez az 55-ös kilométerszelvényig bővült. A 69-es kilométerszelvényig, Gyöngyösig, 1983-ban jutottak el az építők.
1998-ban készült el a 114-es kilométerszelvényig, Füzesabonyig vezető pályarész, majd 2002-ben a 174-es kilométerszelvényig haladtak az építéssel. 2004 októberében adták át a Görbeházáig érő szakaszt. 2006 augusztusában készen lett a Nyíregyházát elkerülő szelvény és 2007. augusztus 31-én került megnyitásra a Görbeháza-Nyíregyháza közötti újabb 41 km-es útpálya.