Ugrás a tartalomhoz

Pompás koronásgalamb

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pompás koronásgalamb
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Columbimorphae
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Koronásgalamb-formák (Gourinae)
Nem: Goura
Faj: G. cristata
Tudományos név
Goura cristata
(Pallas, 1764)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pompás koronásgalamb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pompás koronásgalamb témájú médiaállományokat és Pompás koronásgalamb témájú kategóriát.

A pompás koronásgalamb vagy más néven nyugati koronásgalamb vagy közönséges koronásgalamb (Goura cristata) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Új-Guinea szigetének északnyugati részén honos, a szigetnek az Indonéziához tartozó részén él. Alföldi esőerdők lakója.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Goura cristata cristata
  • Goura cristata minor
  • Goura cristata pygmaea

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 75 centiméter. A legnagyobb galambfélék közé tartozik. Vörös szemgyűrűje és sötét szemsávja van. Fejét legyezőszerűen széttárt fátyolos tollkorona díszíti. Feje, szárnycsíkja és farkának vége világoskék, melleés tollazata többi része sötétkék, háta ibolyakék.

Életmódja

[szerkesztés]

A nehéz testével rosszul repül, ezért a talajon keresgéli gyümölcsökből, magvakból és bogyókból álló táplálékát.

Szaporodása

[szerkesztés]

A szaporodási időszakban mély, tompa hangot hallat. A párok násztáncot járnak, majd közösen a fákra építik ágakból és gallyakból álló fészküket. A tojó egyetlen tojást rak, melyet párjával felváltva 28 nap alatt költ ki. A fiókát is közösen gondozzák. A fiatal madár egy hónapos korában hagyja el a fészkét, de szülei még további egy hónapig etetik. E galambfaj a galambok között matuzsáleminek számító kort, akár 50 évet is megérhet.

Egyéb

[szerkesztés]

A kornásgalambok a trópusi galambfélék legkedveltebb fajai közé tartoznak, minden nagyobb állatkertben tartják legalább egy fajukat. Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit. Többnyire a pompás koronásgalambot tartják. Magyarországon is csak ezt az egy fajt mutatják be a Fővárosi Állat- és Növénykertben és a Debreceni Állatkertben,[1] ahol rendszeresen szaporodik is.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dehir.hu: Bővült a királyi család: koronásgalamb-fióka kelt ki a debreceni állatkertben (magyar nyelven). www.dehir.hu. (Hozzáférés: 2020. október 8.)