Police (Lengyelország)
Police | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Nyugat-pomerániai | ||
Polgármester | Władysław Diakun | ||
Irányítószám | 72-010 | ||
Körzethívószám | +(48)91 | ||
Rendszám | ZPL | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 30 623 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 820,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 6,0 m | ||
Terület | 37,31 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 53° 33′ 00″, k. h. 14° 34′ 15″53.550000°N 14.570833°EKoordináták: é. sz. 53° 33′ 00″, k. h. 14° 34′ 15″53.550000°N 14.570833°E | |||
Police weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Police témájú médiaállományokat. |
Police (németül: Pölitz) város Lengyelországban a Nyugat-pomerániai vajdaságban, az Odera folyón. Fontos tengeri és folyami kikötő, úgyszintén ipari központ.
Történelem
[szerkesztés]1260-ban I. Jó Barnim pomerániai herceg megadta a városi jogokat. A város 1321-től egészen 1808-ig Szczecinhez tartozott.[2]
A vesztfáliai béke után a svédeké lett a település. Pölitz 1719-ben a Porosz Királyság Pomeránia tartományának (Provinz Pommern) részévé vált.
A második világháború idején a német kormány 1939. október 15-i rendelete alapján Pölitzet Nagy-Stettinhez csatolták. 1937 indult be egy nagy szintetikus-üzemanyag gyár, (a német Hydrierwerke Pölitz AG), amely a stutthofi koncentrációs tábor egyik telephelye lett. A Harmadik Birodalom által meghódított országokból elhurcolt mintegy 30 000 fogoly szintetikus repülőbenzint állított itt elő. A gyár és a város többször is a szövetséges légi támadások célpontja volt. 1945-1946 a Vörös Hadsereg elfoglalta a várost. 1946-ban a várost hivatalosan átadták a lengyel hatóságoknak (Enklawa Policka).[3] Az egykori náci gyár helyén ma egy múzeum van. (Muzeum Historyczne „Skarb” w Policach).[4]
1969 óta létezik itt a Zakłady Chemiczne Police vegyi gyár, amelyik titán-dioxidot és műtrágyákat állít elő.[3][5] A kikötőt eredetileg a gyár szállítási szükségleteinek kielégítésére építették.[6]
2006 óta a Policei Körzeti Kórház része a szczecini Pomerániai Orvosi Egyetem 1. Klinikai Kórházának.
Turisztikai látnivalók például: az óváros, a 14. századi kolostor romjai Police-Jasienicaban, a náci gyár múzeuma és a Szczecini-öböl környéke. Az óváros középkori kápolnájában egy utazási iroda működik.
Városrészek
[szerkesztés]- Stare Miasto (Óváros): a volt Marian templom kápolnája a 15. századból, a 20. század eleji neogótikus templom, Lapidárium Polickie az óvárosi parkban
- Mścięcino: a régi település dombja és a korábbi Stutthof koncentrációs tábor
- Jasienica: gótikus templom a 14. századból és a 14. századi kolostor romjai
- Dąbrówka
- Osiedle Gryfitów: gyári múzeum (Hydrierwerke Pölitz AG)
- Osiedle Księcia Bogusława X
- Osiedle Anny Jagiellonki
Oktatás és tudomány
[szerkesztés]- A szczecini Pomerániai Orvosi Egyetem
Sport
[szerkesztés]Média
[szerkesztés]Újságok
[szerkesztés]- "Magazyn Policki"
- "Wieści Polickie"
Televíziók
[szerkesztés]- Telewizja Police
Közlekedés
[szerkesztés]A városnak van tengeri kikötővel és helyi utak. A busz hálózata a Szczecin városával van megosztva (buszvonalak a nap folyamán és éjszakai vonalak).[7]
A városban született vagy a városhoz máshogyan kapcsolódó ismert személyek
[szerkesztés]- Ludwig Giesebrecht (1792-1873), porosz történész, filozófus, pedagógus és költő
- Oskar Picht (1871-1945), német tanár és mérnök, 1899-ben feltalálta és megalkotta az első, a Braille-íráshoz való írógépet, avagy Braille-írógépet
- Hans Modrow (1928-), német politikus és közgazdász, az NDK utolsó kommunista miniszterelnöke
- Aleksander Doba (1946-), lengyel utazó, kajakos, hódító és felfedező
Partnervárosok
[szerkesztés]- Новий Розділ, Ukrajna
- Pasewalk, Németország
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/023216611044-0979449?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 7.
- ↑ Gaweł W. Gmina Police. Szczecin: PROMOCJA Agencja Wydawniczo-Reklamowa, 1997. ISBN 83-9064801-6.
- ↑ a b Gaweł W. Rys historyczny Polic. Police: Gazeta Policka, 1993.
- ↑ http://www.skarb.police.pl/muzeum.html Archiválva 2017. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben Muzeum
- ↑ Grupa Azoty Zakłady Chemiczne „Police” S.A.
- ↑ A tengeri kikötő Police
- ↑ ZDiTM - Zarząd Dróg i Transportu Miejskiego, Kezelése Utak és Közlekedési Hatóság