Ugrás a tartalomhoz

Polgármester-választások Létavértesen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polgármester-választások
Létavértes
városában[1]
(Hajdú-Bihar vármegye)

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990–1994 Szatmári Sándor
1994–1998
1998–2002
2002–2006 Kiss Tiborné
2006–2010 Menyhárt Károly
2010–2014
2014–2019
2019–2024

1990 és 2019 között nyolc polgármester-választást tartottak Létavértesen.

A nyolc választás során három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. 2006 ősze óta Menyhárt Károly a Hajdú-Bihar megyei város első embere.

A választásokon jellemzően több jelölt állt rajtvonalhoz és általában a hivatalban lévő is megmérettette magát. A jelöltek döntő többsége hivatalos szervezeti támogatás nélkül szállt versenybe, a részvételi hajlandóság pedig 40% körül mozgott.

Háttér

[szerkesztés]
Létavértes (Hajdú-Bihar vármegye)
Létavértes
Létavértes
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén

A hétezer fős település Hajdú-Bihar megye keleti szélén, közvetlenül a román-magyar államhatár mentén fekszik.

A mai település 1970-ben jött létre Vértes és Nagyléta egyesítésével, 1996 óta városi címet viselhet.[2] 2013 óta a Derecskei járás második legnagyobb városa, ezt megelőzően a Derecske-Létavértesi kistérség tagja volt.[3]

A nyolcvanas években a tanács elnöke Szatmári Sándor volt.[4]

Alapadatok

[szerkesztés]
Jelöltek és részvétel
Év Jelöltek Részvétel
1994 1 27%
1998 3 38%
2002 4 44%
2006 5 45%
2010 5 42%
2014 4 39%
2019 3 38%

Az önkormányzati választásokon az átlagos részvételi hajlandóság 40% körül mozgott. A legalacsonyabb a választói kedv 1994-ben (27%), a legmagasabb pedig 2006-ban volt (45%). Jellemzően több jelölt indult a választásokon, kétszer is megesett, hogy öten álltak rajtvonalhoz. A hivatalban lévő vezető egy kivétellel, mindig megmérettette magát. (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

A település lakóinak a száma hét illetve hét és fél ezer között mozgott, alapvetően növekvő irányt mutatva. A község lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 13 fős volt, majd a 2010-es önkormányzati reformot követően pedig 8 fős lett. A választójogosultak száma szintén emelkedő ívet mutat, kezdetben 5 300 alatt volt, míg legutóbb már 5 800 fölé nőtt.

Időközi polgármester-választásra az ezredforduló óta nem került sor.[5]

Választások

[szerkesztés]
1990
Jelölt Szavazat
Szatmári Sándor
n.a. n.a.
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
további jelöltekről nincs elérhető adat
1994 Részvétel: 27%
Jelölt Szavazat
Szatmári Sándor
1 314 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
1998 Részvétel: 38%
Jelölt Szavazat
Szatmári Sándor
1 147 58,6%
Bora Sándor
724 37,0%
Máté Gábor
85 4,3%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2002 Részvétel: 44%
Jelölt Szavazat
Kiss Tiborné
1 086 47,5%
Bora Sándor
771 33,7%
Krizsán Gábor
293 12,8%
Lantos Imre
MSZP
137 6,0%
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2006 Részvétel: 45%
Jelölt Szavazat
Menyhárt Károly
842 35,1%
Kiss Tiborné
617 25,7%
Puja György
604 25,2%
Oláh István
214 8,9%
Csiszár Gyula
123 5,1%
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2010 Részvétel: 42%
Jelölt Szavazat
Menyhárt Károly Sándor
799 35,3%
Kiss Tiborné
636 28,1%
Puja György
448 19,8%
Molnár Tibor
Fidesz-KDNP
238 10,5%
Oláh István
144 6,4%
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2014 Részvétel: 39%
Jelölt Szavazat
Menyhárt Károly Sándor
1 133 52,2%
Kiss Tiborné
671 30,9%
Suta Éva
279 12,9%
Csontos János
MSZP
86 4,0%
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2019 Részvétel: 38%
Jelölt Szavazat
Menyhárt Károly
1 102 50,2%
Dajka Károly
1 020 46,5%
Szabó Imre
72 3,3%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}

Polgármesterek

[szerkesztés]
1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Szatmári Sándor Kiss
Tiborné
Menyhárt Károly

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A telelpülés 1996 óta visel városi címet, előtte nagyközség volt. Lásd: Háttér
  2. Létavértes. Helységnévtár. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2020. június 23.) 1960-ban Vértesen nagyjából háromezren, Nagylétán közel hétezren laktak.
  3. A nyolcvanas évek derekáig szintén a Derecskei járáshoz tartozott. A különálló Nagyléta 1920-tól, a trianoni határváltozástól egészen 1940-ig, Észak-Erdély visszacsatolásáig a Székelyhídi járás székhelye volt, habár Székelyhíd maga a határ túloldalára, Romániához került. A második világháború végétől egészen az ötvenes évek közepéig, az ekkor már a Nagylétainak nevezett járás székhelye volt. Ezekhez a járásokhoz tartozott Vértes is. Az első világháború végéig mindkét település a Székelyhídi járáshoz tartozott, a XIX. század végén viszont két különbözőhöz: Nagyléta a Székelyhídi, Vértes a Derecskei járás része volt.
  4. Búcsú Szatmári Sándortól. LétaHírek - Létavértesi Hírek, 2010. december 6. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  5. A rendelkezésre álló adatok szerint 1998 óta biztosan nem volt, a sajtóhírek között pedig 1998 előtti időközi választásra sem található utalás.
  6. Az előny az érvényes szavazatok arányára vonatkozik. (A %-ban kifejezett adatok százalékpontot jelentenek.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]