Ugrás a tartalomhoz

Polgármester-választások Öreglakon

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polgármester-választások
Öreglak
községben
(Somogy vármegye)

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölő szervezet
1990–1994 Horváth Endre MSZP
1994–1998
1998–2002
2002–2006
2006–2010 Maczucza
Miklós
2010–2014
2014–2019
2019–2024 Kovács Károly

1990 és 2019 között nyolc polgármester-választást tartottak Öreglakon.

A nyolc választás során három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. 2019 ősze óta Kovács Károly a Somogy megyei község első embere.

Jellemzően 55% és 70% között mozgott a részvételi hajlandóság és mindig több jelölt indult a választásokon.

Háttér

[szerkesztés]
Öreglak (Somogy vármegye)
Öreglak
Öreglak
Pozíció Somogy vármegye térképén

A bő másfél ezer fős település Somogy megyében középső részén található.

1994 és 2014 a Lengyeltóti kistérség tagja volt, majd a kistérségek megszűnése után a Fonyódi járás része.

1977 és 1989 között Öreglak a lengyeltóti székhelyű közös tanácshoz tartozott. 1980-tól a közös tanács elnöke Papszt Lajos volt.[1]

1988 májusában népszavazást tartottak a község önállóvá válásáról. A választók 90%-a vett részt a szavazáson és döntő többségük az elszakadás mellett tette le a voksát.[2] [mti 1] Ennek megfelelően 1989. január 1-jétől újra önállóan igazgatta magát a település. A község tanácselnöke Horváth Endre, az addigi iskolaigazgató lett.[3]

Alapadatok

[szerkesztés]
Jelöltek és részvétel
Év Jelöltek Részvétel
1994 2 54%
1998 2 60%
2002 2 64%
2006 4 69%
2010 4 67%
2014 2 58%
2019 5 65%

A település lakóinak a száma 1 600 és 1 800 körül mozgott a rendszerváltás utáni negyedszázadban és 1994-től választásról választásra csökkent. A község lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 9 fős volt, majd a 2010-es önkormányzati reformot követően 6 fős lett.

Minden választáson több jelölt szállt versenybe a polgármesteri tisztségért és ugyancsak mindegyiken indult a hivatalban lévő vezető is.

Az önkormányzati választásokon a választópolgárok háromötöde szokott szavazni. Az átlagos részvételi hajlandóság 62% körül mozgott, a legalacsonyabb 1994-ben volt a választói kedv (54%), a legmagasabb pedig 2006-ban (69%). (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

Választások

[szerkesztés]
1990
Jelölt Szavazat
Horváth Endre
MSZP
n.a. n.a.
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
további jelöltekről nincs elérhető adat[6]
1994 Részvétel: 54%
Jelölt Szavazat
Horváth Endre
MSZP
582 80,3%
Buzánszky Attila
143 19,7%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
1998 Részvétel: 60%
Jelölt Szavazat
Horváth Endre
MSZP
548 68,8%
Gyurka János
248 31,2%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2002 Részvétel: 64%
Jelölt Szavazat
Horváth Endre
MSZP
445 54,3%
Gyurka János
374 45,7%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2006 Részvétel: 69%
Jelölt Szavazat
Maczucza Miklós
415 48,3%
Horváth Endre
MSZP
253 29,5%
ifj. Kovács Károly
97 11,3%
Sziliné Kardos Erzsébet
94 10,9%
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2010 Részvétel: 67%
Jelölt Szavazat
Maczucza Miklós
387 47,7%
Horváth Endre
250 30,8%
Stark Csilla
Fidesz-KDNP
102 12,6%
Kollár László
72 8,9%
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2014 Részvétel: 58%
Jelölt Szavazat
Maczucza Miklós
544 77,9%
Subicz Istvánné
154 22,1%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2019 Részvétel: 65%
Jelölt Szavazat
Kovács Károly
460 60,4%
Vincze János
220 28,9%
Subicz Istvánné
54 7,1%
Varga Sándor
20 2,6%
Demeter Zsolt
8 1,0%
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}

Polgármesterek

[szerkesztés]
1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Horváth Endre Maczucza Miklós Kovács
Károly
MSZP

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A közös tanácsról: Helytörténet. Öreglak. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 8.), a közös tanács elnökéről: „Kisvárosban nem torzítható az igazság”, Somogyi Hírlap, 2010. szeptember 16., 5. oldal (Hozzáférés: 2018. június 8.) .
  2. Három falu elvált”, Somogyi Néplap, 1988. május 9., 3. oldal (Hozzáférés: 2021. április 8.) 
  3. Öreglak önállósága”, Somogyi Hírlap, 1989. január 14., 7. oldal (Hozzáférés: 2018. június 8.)  (A cikkben a lengyeletótival való közös tanács létrejötte kapcsán 1987-et említik, de ez föltehetően elírás.)
  4. a b Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. június 7.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019
  5. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
  6. Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, így a megyei napilap tudósítása alapján ismert a választás eredménye. „Somogyi polgármesterek”, Somogyi Hírlap, 1990. október 3., 2. oldal (Hozzáférés: 2018. június 7.)  Lásd még: „Öreglak: jegyzőválasztásban az elsők között”, Somogyi Hírlap, 1990. november 14., 3. oldal (Hozzáférés: 2018. június 8.) 
  7. Az előny az érvényes szavazatok arányára vonatkozik. (A %-ban kifejezett adatok százalékpontot jelentenek.)

MTI hírek

[szerkesztés]

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).

  1. „Az önállóság mellett szavazott három somogyi község”, Magyar Távirati Iroda, 1988. május 8. (Hozzáférés: 2021. április 8.) 

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]