Polaris Csillagvizsgáló
Polaris Csillagvizsgáló | |
A terasz | |
Település | Budapest, Magyarország |
Cím | 1037 Budapest, Laborc utca 2/c. |
Építési adatok | |
Megnyitás | 1979. |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | obszervatórium |
Tulajdonos | Magyar Csillagászati Egyesület |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 33′ 11″, k. h. 19° 01′ 31″47.553022°N 19.025363°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 11″, k. h. 19° 01′ 31″47.553022°N 19.025363°E | |
Polaris Csillagvizsgáló weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Polaris Csillagvizsgáló témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Polaris Csillagvizsgáló a magyar amatőrcsillagászati mozgalom központja, a Magyar Csillagászati Egyesület székhelye.
Története
[szerkesztés]Az épület 1979-ben nyitotta meg kapuit Gellért András és Habina József jóvoltából. Már ekkor a Sarkcsillag nevét viselte. Az intézményt 2001 januárjától kezeli Magyar Csillagászati Egyesület, hazánk legnagyobb csillagászati szervezete. Az MCSE-t Dr. Kulin György alapította 1946-ban, akinek élete, munkássága, szellemisége a mai napig is meghatározó a csillagászati ismeretterjesztéssel és megfigyelőmunkával foglalkozók körében.
Műszerpark
[szerkesztés]A 20 cm-es refraktor
[szerkesztés]A kupolában helyet kapó lencsés távcső a hazai amatőrcsillagászok összefogásának köszönhetően jött létre. Kiválóan alkalmas a Hold, a bolygók, a kettőscsillagok, valamint a Nap észlelésére, a 2003-as nagy Mars-közelség alkalmával pedig több ezren láthatták vele a vörös bolygót.
Dobson-távcsövek
[szerkesztés]20 cm-es Dobson
[szerkesztés]A SkyWatcher 200/1000-es Dobson a legrégebbi ilyen távcsöve a Polarisnak, 2001 elejétől használják.
25 cm-es Dobson
[szerkesztés]A GSO 250/1250-es Dobson 2003 óta a távcsőpark tagja. Ez a távcső már a budapesti fényszennyezett éjszakában is képes fényesebb mélyégobjektumokat megmutatni.
A Schmidt-Cassegrain távcső
[szerkesztés]A csillagvizsgáló legnagyobb, 28 cm-es távcsöve 2006 óta van használatban. 2008-ban indultak be a műszerrel a rendszeres kisbolygó- és üstökösmegfigyelések.