Pluhár István

Pluhár István
1935-ben
Személyes adatok
Születési dátum	1893. december 10.
Születési hely	Tata-Tóváros, Magyarország
Halálozási dátum	1970. december 1. (76 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Sírhely	Farkasréti temető (F-1084. fülke)
Állampolgárság	magyar
Poszt	fedezet
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1911–1920 Győri ETO 1920–1927 BEAC
Válogatottság
1921 Magyarország 2 (0)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Pluhár István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pluhár István, alias Pápay (Tata-Tóváros, 1893. december 10. – Budapest, 1970. december 1.) magyar labdarúgó, sportújságíró, újságíró, testnevelési főiskolai tanár (1931–1944), rádiós sportriporter.

Pályafutása

Játékosként

Győrött érettségizett, az ottani Egyetértés Tornaosztálynál kezdett sportolni. Joghallgatóként a budapesti tudományegyetemen, a BEAC sportolója lett. Az egyetemi klub színeiben Pápay névvel mint jobbfedezet és jobbszélső kétszer volt válogatott labdarúgó, 1921-ben. 1928-ban abbahagyta a rendszeres sportolást.

Újságíróként

1915-től a Pénzügyminisztérium számvevőségének díjnoka lett. Ugyanekkor Culi Nándor felkérésére a BEAC-mérkőzésekről kezdett tudósításokat írni több lap számára. 1920-tól a Nemzeti Sport tudósítója, 1924-től rovatvezetője, majd 1933 végéig főmunkatársa. Tudósítóként sok külföldi mérkőzésen szerepelt. Egyidejűleg a Testnevelési Főiskolán a labdarúgás tanára (1931–44) s a Testnevelés című lap szerkesztője (1934–44) volt.

Rádióriporterként

1930-ban a TF-en tanított, amikor – mint kétszeres válogatott futballistát – felkérték, hogy közvetítse a Magyarország–Olaszország (0:5) Európa Kupa labdarúgó-mérkőzést. Ekkor állt először a Magyar Rádió mikrofonja elé (1930. máj. 11.). Életében nem csinált még hasonlót, de nem sokat tanították, fölvitték a lelátó tetejére, és annyit mondtak neki, hogy itt a mikrofon, lehet beszélni. A premier olyan jól sikerült, hogy a másnapi lapok azt írták: a legjobb játékos Pluhár volt. 1930-tól dolgozott a Rákóczi úti négyszobás lakásból időközben a mai épületébe költöző rádióban. 1933-tól a Magyar Rádió sportriportere, ő közvetítette a jelentős labdarúgó- és vízilabda-mérkőzéseket. Különösen a berlini olimpiáról 1936-ban adott rádióközvetítései voltak emlékezetesek, ahol mind a tíz magyar aranyérmet a helyszínről ünnepelte. A második világháborút követően,,1945-től mint a Magyar Rádió riportere tovább dolgozott. 1947-től a rádióban is megkezdődött a politikai tisztogatás, a kitűnő sportriporter egyesek szemében megbízhatatlanná vált.

Sportvezetőként

A Vértesszőlősi Sportegyesület (VSE) 1932 márciusában alakult sportszerető falusi fiatalok kezdeményezésére, a labdarúgásra épülve. Az egyesület eddigi elnökei: Pluhár István, Kormány Károly, Slezák Béla stb.

Pápay vagy Pluhár?

A Pápay nevet Földessy János, a BEAC intézője találta ki Pluhár István számára, s rendszerint így írta be a meccskönyvekbe a nevét. Pluhár azonban soha nem akart "magyarosítani", így a Pápay nevet csak a labdarúgóként használta. Ebben szerepet játszott az a meghatározó élménye is, amikor édesapját megkérdezte a "honosításról", az szomorúan visszakérdezett: "Neked, fiam, nem jó az én nevem?"

Statisztika

Mérkőzései a válogatottban

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1921. november 6.	Budapest, Üllői úti pálya	Magyarország	4 – 2	Svédország	barátságos	-	46'
2.	1921. december 18.	Budapest, Hungária körúti pálya	Magyarország	1 – 0	Lengyelország	barátságos	-
	Összesen			2	mérkőzés		0	gól

Emlékezete

• Alakja felbukkan (sportriporteri minőségében, említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.
• 2014-ben Tatán, a tornacsarnok belső, udvari bejárata mellett emléktáblát helyezteke el tiszteletére.

Írásai

• Sportok könyve (szerkesztő), Káldor Könyvkiadó vállalat, Budapest, 1935
• A berlini olimpia (Budapest, 1936) – Az 1936. évi berlini olimpia története, 400 képpel
• Magyarországi Sportegyesületek története (szerkesztő, Budapest, 1942)
• Az Országos Sportközpont kebelében működő magyarországi sportegyesületek története (szerkesztő, Budapest, 1942)
• Svéd világ, svéd sport (Budapest, 1943)
• Szerelmünk, a mikrofon (Szepesi Györggyel) – Sport Kiadó, Budapest, 1967
• Játszottam, oktattam, tudósítottam (New York, 1977)

Források

• Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 381. o. ISBN 963-547-414-8  
• Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018  
• Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4  
• http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12282.htm
• http://zona.hu/article/630/harom-ismert-hang-volt-egyszer-egy-sportosztaly.html
• http://www.vertesszolos.hu/program/mod_aloldal_2/alo_kiiras.php?i_szo_azo=28