Plätzwiese

Plätzwiese (Prato Piazza)
A fennsíkot délről lezáró Knollkopf és a Platzwiese-erőd. Háttérben a Cristallo-hegység
Magasság	1993 m
Ország	Olaszország
Elhelyezkedése
Plätzwiese Pozíció Bolzano autonóm megye térképén
é. sz. 46° 38′ 28″, k. h. 12° 11′ 41″46.64111, 12.194724
Plätzwiese Pozíció Veneto térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Plätzwiese témájú médiaállományokat.

A Plätzwiese (olaszul: Prato Piazza) egy fennsík a Észak-Olaszországban, a dél-tiroli Pragsi-Dolomitok hegycsoportjában, a Fanes-Sennes-Prags Natúrpark területén, a Pragsi-völgy (Pragser Tal) felső végében, magas hegyekkel körülvéve. Átlagos tengerszint feletti magassága 1993 méter. Területén Prags (Braies) és Schluderbach (Carbonin) községek osztoznak. Stratégiai helyzete miatt az első világháborúban, a Dolomiti fronton fontos osztrák–magyar védőállásként szolgált, az Ampezzói-völgyből indított olasz támadások ellen.

Fekvése

A Plätzwiese-fennsík a Puster-völgyből kiágazó, északról dél felé emelkedő „kétágú” Pragsi-völgy (Pragser Tal / Valle di Braies) fölött fekszik. A völgy déli ága a fennsíkon végződik. (A völgy másik, délnyugat felé emelkedő ága a Pragsi-tó (Pragser Wildsee /Lago di Braies) tengerszemhez vezet). A Plätzwiese fennsíkja teljes egészében a Pragsi-Dolomitok hegycsoportjában helyezkedik el, hegycsúcsokkal körülvéve. Fekvése és egyedülálló ökoszisztémája miatt a fennsík területe 1980 óta a Fanes-Sennes-Prags Natúrpark részét képezi, amely az UNESCO Világörökség listáján szerepel.

Nyugaton a Forame-völgy katlana határolja, efölött a 3146 m magas Hohe Gaisl (Croda Rossa d’Ampezzo) emelkedik, mögötte dél-délnyugati irányban a Tofanákra nyílik kilátás.

Keleten a 2839 m magas Dürrenstein (Picco di Vallandro) gerince, délkeleten annak déli folytatása, a 2307 m magas Strudelkopf (Monte Specie) zárja a fennsíkot. Ezek keleti fala a Höhlenstein-völgybe (Valle di Landro) szakad le, azon túl kelet felé a Sexteni-Dolomitok hegyei, a Monte Piana és a Drei Zinnen (Tre Cime di Lavaredo) csúcsai a fennsík több részéről is jól beláthatók. A Plätzwieséről a Dürrensteinre és a Strudelkopfra kitűzött ösvények és különböző nehézségi fokú mászóutak vezetnek fel. A Strudelkopf déli fala a Gemärk-hágóra és Cristallo-hegység sziklatornyaira néz.

A fennsík déli végén, a Strudelkopf keleti lejtőjén, a hasonló nevű hágóban (Strudelkopfsattel / Col de Specie) áll az első világháborúban erősen sérült Plätzwiese-erőd részben helyreállított szárnya, mellette a Dürrenstein-menedékház (Dürrensteinhütte / Rifugio Vallandro). Az erődöt dél felől a Knollknopf nevű szikladomb fedezte.

Történelme

Első világháború: osztrák–magyar tüzérségi ütegállások a Plätzwiesén, a Monte Piana és a Drei Zinnen felé irányozva.

A kései 12. századból való dokumentumokban - köztük egy Barbarossa Frigyes császár által 1187-ben kiadott kiváltságlevélben – már említik a „Pletces” ill. „Pleces” nevű hegyi legelőt (Alm), mely ekkor a Freisingi Hercegpüspökség (Hochstift) leányintézményének, az innicheni bencés kolostornak birtokában volt. Ez arra utal, hogy a fennsíkot már a középkorban mezőgazdasági hasznosítás alá vonták, és az Alpokon túl terjeszkedő Német-római Birodalom politikájának látóterébe jutott.

A Plätzwiese-erőd. Háttérben a Hohe Gaisl (Croda Rossa d'Ampezzo)

Az 1866-os porosz–osztrák–olasz háborút lezáró bécsi békeszerződés értelmében az Osztrák Császárság elvesztette Veneto és Friuli tartományokat. Az Olasz Királyság és az Osztrák–Magyar Monarchia közötti határvonal itteni szakasza a Sexteni és a Pragsi-Dolomitokon keresztül húzódott. Az agresszív szomszéd további terjeszkedése ellen a cs. és kir. hadvezetés az 1880-as évektől kezdve összefüggő alpesi erődvonalat épített ki a Dolomitok völgyeinek védelmére. 1889–1894-ben a stratégiai helyzetű Plätzwiese fennsík déli végén, a Cristallo-hegységre néző Knollkopf-hegy oldalában megépítették a Plätzwiese-erődöt (Werk Plätzwiese), a Boite-völgy biztosítására, és a fennsíkra való olasz betörés megakadályozására. A Plätzwiese-erőd a Tofanáktól a Drei Zinnen-en át Sextenig húzódó védővonal része lett. (Olasz neve Forte Prato Piazza).

1915. május 23-án, az első világháború második évében Olaszország hadba lépett az Osztrák–Magyar Monarchia ellen. Az olasz front keleti szakasza az Isonzónál alakult ki (lásd isonzói csaták), a nyugati (tiroli) frontszakasz a Karni-Alpokon és a Dolomitokon át húzódott, itt kialakult az alpesi háború. A cs. és kir. hadvezetés kiürítette a védhetetlennek ítélt Cortina d’Ampezzót, a védelmet a hegyi erődvonalban szervezték. A Plätzwiese-erőd ekkorra már korszerűtlenné vált, a hadvezetés még az olasz támadás előtt kiürítette. Az üres erődöt az olasz nehéztüzérség már 1915. július elején rommá lőtte. Később épült részei, melyek a Knollkopf fedezékében álltak, sérülten túlélték a háborút, és ma részben restaurált állapotban megtekinthetők.

Szállodák, menedékházak

A Plätzwiese fogadó és a Hohe Gaisl hegyi szálloda. Mögöttük a Dürrenstein lejtője.

A Plätzwiesén nincsenek települések. A fennsík közepén, a Prags felől felvezető aszfaltút végén, kb. 2000 magasságban áll a Hohe Gaisl hegyi szálloda, mellette a Plätzwiese fogadó (Berggasthof Plätzwiese / Rifugio Prato Piazza). Mellettük nagy nyilvános autóparkoló található.

Innen gyalogosan elérhető kb. 2,5 km-re délkelet felé, a fennsík déli peremén, a Plätzwiese-erőd közvetlen szomszédságában, 2040 m magasságban, a Dürrenstein-menedékház (Dürrensteinhütte / Rifugio Vallandro), amely étkezési és korlátozott mértékben szállási lehetőséget is kínál. A Dürrenstein-menedékház és a Hohe Gaisl hegyi szálló télen is üzemel.

Megközelítése

TÉRKÉP: A dél felől (Schluderbachból) felvezető 37. sz. túraút

A Platzwiese fennsíkot gépjárművel csak egy irányból lehet megközelíteni. Észak felől, a Puster-völgyből jövet az SS-49 (E66) főútról Welsberg (Monguelfo) és Niederdorf (Villabassa) között kell letérni délnek, Prags Braies) felé. A Pragsi-völgy útja rövidesen kettéágazik, a délnyugati ág a Pragsi-tóhoz, a déli irányú ág a Platzwiesére vezet. Prags községet Ó-Prags (Altprags) és Brückele (Ponticello) község felé kell elhagyni. Innen a fennsíkig a forgalmat korlátozzák: Nyáron a személyautók díjtalanul, de csak nappal, megadott idősávban hajthatnak fel (2017-ben 10:30–15:00h között). Buszok és lakókocsik behajtása tilos. A kihajtás nincs korlátozva. A fennsíkon a fogadó mellett nagy személyautó-parkolót létesítettek. Brückele (Ponticello) és a fennsík között transzfer-buszokkal (shuttle) is lehet közlekedni, ezek ugyanebben az idősávban félóránként indulnak, jegyváltás szükséges. Télen az út használata díjköteles, szöges gumiabroncs vagy hólánc használata kötelező.

Túrautak

Dél felől, Schluderbach (Carbonin) községből, az SS51-es főútról kanyargós erdei földút vezet fel közvetlenül a Plätzwiesére. Ez a 37. sz. jelzett túraút, mely civil gépjárművek elől le van zárva, gyalogos és kerékpáros (mountainbike-os) turisták használhatják. A gyalogtúra időigénye kb. 2 óra. A fennsíkra érve ebből az útból jobb felé (keletnek) kiágazik a 34. sz. túraút, amely a Strudelkopf (Monte Specie) csúcskeresztjéhez vezet (Heimkehrerkreuz, a „hazatérők keresztje”).

A 18. sz. túraösvény egyik szakasza

A fennsíkra felvezető további jelzett túraösvények: A 18. sz. túraösvény észak felől, Brückele (Ponticello) községből a Malga Stolla szakadékvölgy oldalában vezet a fennsíkra, ez az út dél felé folytatódik, a Malga Stolla völgyben levisz a Boite-völgybe, a Gemärk-hágóhoz (Cimabanche), 1500 m tszf magasságra. EZ utóbbi is használható felmenetelre, időigénye kb. 1 óra 45 perc.

Kelet felől, a Höhlenstein-völgyből, Höhlenstein (Landro) közelében indul a 34. sz. túraút, a Dürrenstein oldalába vágott meredek ösvény, amely a Dürrenstein-menedékházhoz (Rifugio Vallandro) vezet, időigénye 3 óra, közben nincs sem támaszpont, sem vízszerzési lehetőség. A menedékháztól az út folytatódik a Strudelkopfon keresztül a fennsík centrumáig, az autóparkolóig.

Télisport

A Plätzwiese télen

Télen a Plätzwiese a sífutók és a sítúrázók kedvelt célpontja. A fennsíkon 6 km hosszú korszerű sífutópályát alakítottak ki, melynek magasságkülönbsége kb. 80 méter. Nyomvonala mind a klasszikus, mind a halszálkás stílusú sífutáshoz alkalmas. Változatos és festői természeti környezetben halad, monumentális Dolomit-csúcsok koszorújában (Hohe Gaisl, Tofanák, Monte Cristallo, kicsit távolabb a Drei Zinnen). Mélyen betekinthetünk az Ampezzói-völgyet kísérő hegyláncba. Ez Dél-Tirol egyik legszebb, leglátványosabb sífutópályája. Hasonlóan a Dolomitok többi sífutópályájához, ez a pálya is tagja a Dolomiti Nordicski regionális szövetségnek.

A 2307 m magas Strudelkopf (Monte Specie) csúcskeresztjéhez, a Heimkehrerkreuz-hoz megfelelő felszereléssel télen is fel lehet mászni, a Dürrenstein-menedékháztól mintegy 45 perces túrával. A Dürrenstein-menedékház és a Hohe Gaisl hegyi szálló télen is üzemel.

Légifelvétel a Plätzwieséről, észak-északnyugatról dél-délkelet felé nézve: Előtérben a Hohe Gaisl hegyi szálloda, szemben a Dürrenstein hegyhát, tőle jobbra a Plätzwiese-erőd és a Knollknopf-hegy, háttérben a Cristallo-hegység.

Jegyzetek

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Plätzwiese témájú médiaállományokat.

• http://www.skiforum.it/pics/708-monte-specie-cartina-sentie.jpg (a 37/34. sz. túraösvények térképe)

Kapcsolódó szócikkek

• Strudelkopf (Monte Specie)
• Dürrenstein (Picco di Vallandro)
• Hohe Gaisl (Crode Rossa d’Ampezzo)
• Plätzwiese-erőd