Pjotr Ivanovics Sztucska
| Pjotr Ivanovics Sztucska | |
_1.jpg) | |
| Arcképe 1918-ból | |
| Született | 1865. július 26.[1] Livóniai kormányzóság |
| Elhunyt | 1932. január 25. (66 évesen)[1] Moszkva[2] |
| Állampolgársága | |
| Élettársa | Dora Stučka |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | az orosz alkotmányozó közgyűlés tagja |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | A Munka Vörös Zászló Érdemrendje |
| Sírhelye | Temető a Kreml falánál |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pjotr Ivanovics Sztucska témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pjotr Ivanovics Sztucska, (P.I. Sztucska) eredeti nevén Pēteris Stučka,[3] álnéven Veteran; (Kokneszi járás, 1865. július 26. – Moszkva, 1932. január 25. ) lett nemzetiségű szovjet jogász, , a Lett Szocialista Szovjetköztársaság elnöke, a korai szovjet jogelmélet jelentős alakja.
Életpályája
[szerkesztés]1888-ban végzett a szentpétervári egyetem jogi karán. 1895-től vett részt a munkásmozgalomban. 1888 és 1997 között Rigában ügyvédi praxist folytatott. Közben radikális baloldali lapokat szerkesztett. 1897-ben öt éves börtönbüntetésre ítélték. 1904-ben részt vett a Lett Szociáldemokrata Munkáspárt megalapításában. 1905 és 1907 között a lett és az orosz szociáldemokrata mozgalom "forradalmi egyesülésének élharcosa" volt. 1917. februártól a bolsevikok petrográdi bizottságának tagja. A forradalmi átmenet alatt Szovjet-Oroszország igazságügyi népbiztosa volt. Az első szovjetkormány igazságügyi népbiztosa. 1918 végétől 1919 elejéig a lettországi szovjetkormány elnöke (miniszterelnök). 1923 és 1932 között az orosz SZSZK Legfelsőbb Bíróságának elnöke. 1919-től tagja volt a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának.[4] 1924 és 1932 között a Kommunista Internacionálé Nemzetközi Ellenőrző Bizottságának az elnöke volt. 1931 - 1932-ben szovjet Jogtudományi intézet igazgatója volt. Irányításával adták ki 1925 és 1927 között a szovjet gazdaság- és jogtudomány 3 kötetes enciklopédiáját (Enciklopegyija goszudarsztva is prava).
Jogelméleti nézetei
[szerkesztés]Sztucska nevéhez fűződik a jog társadalmi meghatározottságának elemzése, amelyet a szociológiai vagy társadalomelméleti irányzatnak szoktak nevezni.[5]
Sztucska - a marxi tételek rövidre zárásával - a jogot társadalmi (mindenekelőtt gazdasági) viszonyok rendszereként határozta meg. Ennek a leegyszerűsítő állásfoglalásnak a következménye a viszonyoknak olyan háromszintű láncolata lett, amelynek konkrét kifejeződései a gazdasági viszonyokkal azonosnak tekintett jogi viszonyok (a gazdasági alap összetevői), absztrakt kifejeződései pedig a törvény és a jogi ideológia (felépítményi összetevők).[6]
Peschka Vilmos írta róla: "Sztucska és Pasukanisz a marxizmus alapvető tanításait vulgárisan értelmezve, abszolutizálják, eltúlozzák a materiális, a gazdasági oldal jelentőségét, nem fogják fel helyesen a marxista tükrözési elméletet, s így nem képesek a jogviszony fő kérdéseinek helyes megoldását adni.” Máshol: „A gazdasági tényezők szerepét annyira eltúlozták, hogy végül a jogviszony náluk egybeesik a termelési viszonyokkal.”[7]
Később Sztucska nézeteinek revideálására kényszerült. Még a kezdetben Szucskával a "gazdasági jog" tekintetében egyetértő Jevgenyij Pasukanisz is másként foglalt állást. Sztucskát az 1930-as években Andrej Januarjevics Visinszkij élesen bírálta.
Emlékezete
[szerkesztés]Síremléke a Kreml falánál levő temetőben található.
Művei
[szerkesztés]- P.I.Sztucska:Izbrannije proizvedenyija po marxisztkoj — leninszkoj teorii prava. Riga, 1964.
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Munka Vörös Zászló érdemrendje
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ neve magyar forrásokban szinte minden eseteben orosz változatban fordul elő
- ↑ Munkásmozgalomtörténeti lexikon
- ↑ https://jesz.ajk.elte.hu/szabo16.html Szabó Miklós:Defensor dogmatis. Szabó Imre jogontologizáló kísérlete
- ↑ https://mek.oszk.hu/14200/14244/14244.pdf A jog helye Lukács György világképében 123 - 124. old.
- ↑ idézi Szmodis https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/20.500.12944/7298/2018_5_Szmodis_Jeno.pdf?sequence=1
Források
[szerkesztés]Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 24. o. ISBN 963-9257-17-6
- Munkásmozgalomtörténeti lexikon. 2., bővített kiadás, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1976. 643. old. ISBN 963 09 0412 8
- Akadémiai Értesítő - Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1977 (84. kötet = Új folyam 22. kötet) 1977 / 11. sz. / TANULMÁNYOK / Szabó Imre: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a marxista jogelmélet fejlődésére