Ugrás a tartalomhoz

Pivka–Fiume-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pivka–Rijeka-vasútvonal
A Pivka–Fiume-vasútvonal útvonala
Osztály:C2 () / D4 ()
Vonal:64 () / M203 ()
Hossz:55,386 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:
  • Pivka–Šapjane: 3 kV =
  • Šapjane–Rijeka: 25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:
  • SŽ-Infrastruktura (Szlovénia)
  • HŽ Infrastruktura (Horvátország)
Maximális emelkedés:25 
Maximális sebesség:75 () / 50 () km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Pivka–Fiume-vasútvonal témájú médiaállományokat.
(Bécs–) Spielfeld-Straß felől
0,00 Pivka (578 m)
Trieszt felé
4,40 Narin
9,10 Kilovče
16,00 Ilirska Bistrica (405 m)
Reka
22,00 Mala Bukovica
24,490 SzlovéniaHorvátország országhatár
27,816 Šapjane
A7-es autópálya
34,645 Brgud
37,539 Permani
39,832 Jurdani (343 m)
41,345 Jušići
A7-es autópálya
43,039 Rukavac
45,758 Opatija-Matulji (210 m)
A8-as autópálya
52,138 korábbi AusztriaMagyarország országhatár[1]
52,772 Krnjevo
55,386 Fiume (5 m)
Zágráb felé

Források: [2][3][4][5]

A Pivka–Fiume-vasútvonal egy 55,4 km hosszúságú, normál nyomtávolságú, egyvágányú, villamosított nemzetközi vasútvonal a szlovén Pivka és a horvát Fiume között.

Története

[szerkesztés]

A Pivka és Fiume közötti vasútvonalat az osztrák államigazgatás 1859-ben koncesszióba adta, és a Déli Vasút a Südbahn mellékvonalaként építette meg, és 1873-ban nyitotta meg.[1][6] A vasútvonal által Béccsel teremtett közvetlen elérhetőség többek között Abbázia tengerparti üdülőhely jelentős fellendüléséhez vezetett.

Az első világháború következtében, a St. Germain-i békeszerződés és a rapallói egyezmény alapján a vonal vonzáskörzete Olaszországhoz került. A Pivka–Fiume-vasútvonal is az Olasz Államvasutakhoz került ezen az alapon. A második világháború után, az 1946-os párizsi békekonferencia eredményeként a régió Jugoszláviához került, és a vasúti létesítmények a Jugoszláv Vasutakhoz kerültek.

Jugoszlávia 1991-es felbomlásával az érintett szakaszok átkerültek az újonnan alapított szlovén (Slovenske železnice, SŽ) és horvát (Hrvatske željeznice, HŽ) vasúttársaságokhoz.

Útvonal

[szerkesztés]

Pivka állomáson a vonal dél felé ágazik el a Südbahn-tól, és kezdetben nyugat felé elkerüli a kis Šmihel-medencét.

Villamosítása

[szerkesztés]

Miután az egykori Osztrák Déli Vasút akkori olaszországi Trieszt-Posztojna szakaszát már 1935-ben 3000 V egyenáramú olasz vontatási áramrendszerrel villamosították, 1936-ban a Pivka-Fiume vonalat is ezzel a rendszerrel szerelte fel az Olasz Államvasutak.[6][7]

Többéves építés után a horvátországi Šapjane-Fiume szakaszt a Zágráb-Fiume-vasútvonal Moravice-Fiume szakaszával együtt 2012. december közepén a Horvát Vasutak átállította a 25 kV-os és 50 Hz-es váltakozó áramú rendszerre,[8] így Šapjane állomás rendszerváltó állomássá vált. A tőle északra, a szlovén államhatárig tartó közel három kilométeres pályaszakasz így Horvátország utolsó egyenárammal villamosított pályaszakasza.[9]

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. a b Freiherr von Röll: Österreichische Südbahn. In: Enzyklopädie des Eisenbahnwesens. Band 7, Berlin/ Wien 1915, S. 444–448.
  2. Network Statement 2020. Annex 3A: Technical data on rail lines Archiválva 2021. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF). Slovenske železnice, abgerufen am 1. Juni 2020.
  3. Network Statement 2020. Annex 3F: Line speed Archiválva 2021. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (PDF). Slovenske železnice, abgerufen am 1. Juni 2020.
  4. Network Statement 2020 (PDF). HŽ Infrastruktura, Annex 3.5, 3.13 und 3.18; abgerufen am 1. Juni 2020.
  5. Eisenbahnatlas Italien und Slowenien / Atlante ferroviario d' Italia e Slovenia. Schweers + Wall, Köln 2010, ISBN 978-3-89494-129-1.
  6. a b Elmar Oberegger: Enzyklopädie zur Eisenbahngeschichte des Alpen-Donau-Adria-Raumes: Pivka-Bahn, 2006 (Hozzáférés: 2013. július 22.)
  7. Fritz Stöckl: Eisenbahnen in Südosteuropa. Bohmann Verlag, Wien 1975, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 3-7002-0431-X, S. 41 und 46.
  8. Kroatien: Umstellung der Gleichstromstrecken hat begonnen. Lok Report, 2012. december 17. (Hozzáférés: 2012. december 21.) Archivált másolat. [2017. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  9. 'HŽ Infrastruktura d.o.o.: Izvješće o mreži 2014' (horvát nyelven). hzinfra.hr, 2012. december 5. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 25.) Archiválva 2013. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)