Ugrás a tartalomhoz

Pisztrángmárna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pisztrángmárna
Pisztrángmárna az élőhelyén
Pisztrángmárna az élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Barbinae
Nem: Barbus
Cuvier & Cloquet, 1816
Faj: B. meridionalis
Tudományos név
Barbus meridionalis
Risso, 1827
Szinonimák
  • Barbus petenyi (non Heckel, 1852)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pisztrángmárna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pisztrángmárna témájú kategóriát.

A pisztrángmárna (Barbus meridionalis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Rhône vízgyűjtőjének déli részén, valamint néhány más, a Földközi-tengerbe ömlő dél-franciaországi és katalóniai folyóban és patakban fordul elő. Élőhelye viszonylag nagy kiterjedésű, de töredezett, mert a fő folyamokban nem, csak a mellékvizekben fordul elő.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hal testhossza 20-30 centiméter, de elérheti a 40 centimétert is. 48-55 nagy pikkelye van az oldalvonala mentén. Felső ajka szegélyén 4 bajuszszál van.

Életmódja

[szerkesztés]

A mederfenéken tartózkodó rajhal, amely a gyorsan áramló vizeket kedveli. Tápláléka férgek, rovarlárvák, puhatestűek és ikra. A fiatal példányok vízinövényeket is fogyasztanak.

Szaporodása

[szerkesztés]

Május-júniusban ívik.

Források

[szerkesztés]