Pilisi ciszterci apátság
| Pilisi ciszterci apátság | |
 | |
| Az apátság romjai | |
| teljes név | Pilisi ciszterci apátság |
| További nevei | Pilis-pásztói apátság |
| Rend | Ciszterciek |
| Alapítás ideje | 1184. május 17. |
| Feloszlatás ideje | -1802. június 25-én egyesült a Pásztói ciszterci apátsággal, - 1814. augusztus 19-én egyesült a Zirci apátsággal |
| Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye (működése idején: Esztergomi főegyházmegye) |
| Személyek | |
| Alapító | III. Béla |
| Elhelyezkedése | |
| Fennmaradt részek | rom |
| Nyilvános látogathatóság | szabadon látogatható |
 Pilisi ciszterci apátság
Pozíció Pilisszántó-Dobogókő térképén
| |
 é. sz. 47° 41′ 39″, k. h. 18° 54′ 18″47.694167°N 18.905000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pilisi ciszterci apátság témájú médiaállományokat. | |
A Pilisi ciszterci apátság alapítása III. Béla magyar király nevéhez köthető, aki nem csak magyarországi, de európai szinten is komoly pártfogója volt a ciszterci rendnek. A mai Pilisszentkeresztre a franciaországi Acey-ból hívott szerzeteseket és építőmestereket, akik az Acey-ben ma is középkori állapotában megcsodálható templommal teljesen megegyezőt építettek az új helyen. Az apátság alapítása 1184. május 17-én történt.
Az apátság rövid időn belül komoly tekintélyt ért el, amit az is bizonyít, hogy Imre király náluk tette letétbe a keresztes háborúra szánt pénzt.
Összesen 41 helyen volt birtoka az apátságnak, melynek tagjaiból alakították 1190-ben a pásztói, 1232-ben a bélháromkúti és 1263-ban az ábrahámi apátságot.
II. András magyar király első felesége – IV. Béla király és Szent Erzsébet édesanyja – Gertrúd 1213-ban a pilisi erdőben merénylet áldozata lett, majd a Pilisi apátság templomában lett eltemetve. Valószínűsíthető, hogy síremlékét Erzsébet és férje, IV. Lajos türingiai tartománygróf rendelték, és magyarországi látogatásukkor – 1222-ben – Erzsébet felkereste édesanyja sírját. 1242-ben a tatárok az apátságot felégették, de IV. Béla király 1254. június 28-án minden régi kiváltságát megerősítette, s az újjáépítésre komoly anyagi és kiváltságbeli adományokat adott.
1526. szeptember 7-én a törökök teljesen elpusztították. Köveit az évszázadok alatt elhordták, csak a földben lévő alapok és lehullott kődíszítések maradtak meg. Az apátságot III. Károly állította helyre, ki 1712. október 5-én a velehradi apátsággal egyesítette. II. József a velehradi apátságot 1784. július 16-án megszüntette, így 1787. szeptember 16-ig, a magyarországi ciszterci rend megszüntetéséig, önálló volt. Ferenc király 1802. június 25-én állította vissza a ciszterci rendet, de a pilisi apátságot ekkor a pásztói ciszterci apátsággal egyesítette. Később, 1814. augusztus 19-én Dréta Antal pilis-pásztói apát zirci apáttá való kinevezésével a három apátság egyesült, Zirci apátság néven.
Források
[szerkesztés]- A kiváltságos Ciszterci Rend zirci, pilisi, pásztói, szentgotthárdi egyesített apátságainak névtára az 1910-1911. iskolai évre. Budapest 1910
- A hazai Ciszterci Rend emlékkönyve. Budapest, 1896
- Békefi Remig: A pásztói apátság története 1190-1702, ISBN 5990000380705
- Benkő, Elek (2017) A pilisi monostor alapítása és építéstörténete. In: Pilisi Gótika – II. András francia kapcsolatai. Memoria Hungariae (3). Ferenczy Múzeum, Szentendre, pp. 99-112. ISBN 9789635088379
További információk
[szerkesztés]- Cisztercita apátság romjai. Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2017. május 19.)
- Ciszterci apátság Pilisszentkereszten; szerk. Horváth Sándor, Legeza László; Mikes, Budapest, 2007
- Suba Katalin: 11. századi kőfaragványok a pilisi apátság területéről; Martin Opitz, Budapest, 2021 (Thesaurus mediaevalis B.)
